Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Mátra K.: Anyagvizsgáló gépek és készülékek mérési módszerének története hazánkban

Negyedszer: beszerzésre került egy etalon keménységmérőgép, amely lehetővé tette a helyszíni hitelesítési vizsgálataink elvégzéséhez szükséges hivatali behatolótesteink, geometriai alakhűségével és azok funkcióvizsgálatával kibővített vizsgálatát, valamint a különböző keménységű lapjaink minősítését. Űgy mellékesen legyen szabad megjegyeznem, hogy a fémipari félkész és késztermékeink minőségi gyártásának emelését azzal is segíti már hivatalunk, hogy vizsgálja az ipari üzemeinkben felállított keménységmérőgépek behatolótesteit, valamint minősíti azok keménységlapjait. A fokozatosságot az alapműszerek, a helyszíni vizsgálatokhoz szükséges új mérőműszerek beszerzése, gyártása, valamint az igényeknek megfelelő új mérésrendszerű mérőműszerek tervezése, illetőleg kivitelezése ütemezte. Természetesen meg kell említenem az iparilag fejlett országok vizsgálógép és ellenőrző műszerparkjának a fejlődő technika által diktált ütemű fejlődését. A szükséges és megkövetelt pontosságú korszerű erőmérőműszerekkel már hivatalunk is rendelkezik és mondhatom, hogy e műszerpark fejlesztésében — egyes területeken — hazánk is nemzetközileg elismert fejlesztés kivitelezőjévé vált. A viszonylag kis erők mérése — természetesen a közvetlen tömeg-, illetőleg súlyterhelés külső területeken való megvalósítása határáig — felvetette a gondolatot hivatalunk e területtel foglalkozó műszaki gárdájánál, hogy a közvetlen súllyal való mérést — áttételezett mérlegekhez hasonlóan — ki lehet terjeszteni nagyobb erők mérésére is a hagyományos mechanikus mérőműszereknél egy nagyságrenddel pontosabb mérésére, így születtek meg az 1:99 áttételű 50, 250, 500 és 1000 kp húzóerőt és az 1:100 áttételű 250 kp nyomóerőt és 1120 kp vízszintes húzóerőt mérő mérlegrendszerű erőmérők. E mérőműszerek önsúlya a hozzájuk tartozó terhelősúlyokkal, csak akkora tömeget képviselnek, melyek könnyen szállíthatók, könnyen ellenőrizhetők és pontosságuk 1/1000, 1/2000 részen belül van. Ezen új rendszerű mérőműszerekről már több mérésügyi hivatal szakgárdája is elismerően nyilatkozott. Ezzel megteremtettük hazánk ipari üzemeiben egységes hibahatárokon üzemelő és a megkívánt pontossággal hitelesíthető anyag vizsgálógépparkot, amit azóta a külföldi átvevőszervek is elfogadnak az ideálisan elérhető és biztosított szilárdsági jellemzők ellenőrzésére. A hitelesítési vizsgálataink ellátásához szükséges műszerparkunk természetszerűleg folyamatosan bővült, bővül és korszerűsödik, melyek etalonjai nemzetközi összehasonlítással ellenőrizettek. Szándékosan nem térek ki az azóta kifejlesztett és hivatalunk tulajdonában is levő különféle erőmérőműszerekről, bár valamennyien tudjuk, hogy az egyre korszerűbb anyagvizsgálógépek hatósági ellenőrzéséhez — napjainkban már hitelesítéshez — egyre korszerűbb mérőeszközökre van szükség. E mérőműszereket az államok mérésügyi szervei, így hivatalunk is nem kis áldozatvállalással szerzi be. Azzal, hogy az ismertetett szakterület hitelesítése az elmúlt évtizedek során az elmondott fokozatosságokon keresztül napjainkig a nemzetközi és hazai szabványokban rögzített hibahatárokon belüli — a hitelesítési vizsgálatok lefolytatását is rögzítve — a jelenleg ideálisnak mondható méréspontosságot elérhettük, nemcsak a mérések egyöntetűségét, hanem ennek következtében az alapanyagok és késztermékek minőségemelését is elősegítettük.