Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Mátra K.: Anyagvizsgáló gépek és készülékek mérési módszerének története hazánkban

MÁTRA KÁLMÁN* ANYAGVIZSGÁLÓ GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK MÉRÉSI MÓDSZERÉNEK TÖRTÉNETE HAZÁNKBAN Előadásomat három témakör köré csoportosítottam, sorrendiségük szerint. 1. A feladatkör törvényerejíí bevezetésének előzménye. 2. Mérési és ellenőrzési módszerek 50 év távlatából napjainkig. 3. Mérőműszerparkunk kialakulása iparosodási folyamatunknak megfelelően. Az anyagok különböző szilárdsági jellemzője régóta ismert. Nélkülük tervezés, illetve kivitelezés el sem képzelhető. A technikai fejlődésünk egyre újabb és újabb eddig meg nem követelt paramétereket kielégítő anyagokat kíván meg az előírt kísérletek ós feladatok elvégzéséhez. A szilárdsági jellemzők definícióiból következésképpen létrejöttek a szükséges terhelő és vizsgáló berendezések, melyekkel az anyagok roncsolásos vizsgálatát végzik. E téren természetesen az iparilag fejlett országok voltak az úttörők és ezáltal a később iparosodó országoknak már nem kellett e hatalmas műszaki energiát felemésztő, a vizsgálatok elvégzéséhez kialakítandó géppark tervezését és vizsgálóműszereik kivitelezését elölről kezdeni, hanem azokat csak átvenni, illetőleg tovább fejleszteni. Ez hazánkban is így volt és meggyőződésem, hogy még sok-sok iparosodó államban így van. Hazánkban azelőtt az alapanyagot előállító és néhány kulcsfontosságú megmunkáló, valamint készretermelő vállalat kénytelen volt nem kis költséggel felműszerezni egy-egy olyan laboratóriumot, melyeknek műszerparkja az előzetesen tervezett vagy számított szilárdsági jellemzőket megállapíthatta. Törvényszerűleg az ipar fejlődésével e laboratóriumok műszerezettsége is fejlődött — napjainkban szinte ugrásszerűen — ami magával hozta az egységes, nemzetközileg közös nevezőre hozott ellenőrzések, illetve hitelesítések szükségszerű bevezetését a megengedhető hibahatárokkal együtt. Világviszonylatban is ismeretes századunk ipari fejlődése. A külkereskedelmek bővülése, valamint azok elősegítésére a nemzetközileg elfogadott egységes mértékegység bevezetésével az államok Mérésügyi Hivatalai segítséget adtak. Későbbiek folyamán a közös cél megvalósítása érdekében lehetővé vált az etalonok leszármaztatása mellett azok kölcsönös összehasonlítása, ellenőrzése, majd e témakör hatóságilag — hazánkban kormányrendelettel előírt — kötelező külföldi és hazai szabványokban rögzített ma már közel egységes vizsgálataink elvégzése. * Országos Mérésügyi Hivatal, Budapest.