Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Szekeres J.: A hosszúság mértékegységének története

SZEKERES JÁNOS* A HOSSZÚSÁG MÉRTÉKEGYSÉGÉNEK TÖRTÉNETE A méteregyezmény bevezetésének 100. évfordulóját ünneplik szerte a világon mi itthon a magyarországi méter-törvény hatálybalépésének és a méteregyezmény ratifikálásának 100. évében tartjuk a megemlékezést. Előadásom nagy részében nem újdonságokat fognak hallani, csak összefoglalom a mértékrendszer kialakulásának történetét, majd a hosszmérések fejlődését. Ismertetem a modern hosszmérés nagy pontosságú műszereit, foglalkozom a magyarországi hosszetalon képzés helyzetével, az alapmértékképzés jelenlegi rendszerével és az ezzel kapcsolatos KGST együttműködés előnyeivel. Előadásomat egy újabb, perspektivikus méterdefiníció lehetőségének ismertetésével fogom befejezni. A mérték is — mint minden, ami létezik —, szükségletek kielégítésére keletkezett. A mérték használata az emberi társadalom történelmének távoli időszakában kezdődött. Már az ősembernek szüksége volt arra, hogy a legprimitívebb módon lemérje az őt körülvevő tárgyakat. A méréshez mértékre volt szükség, olyan mértékre, amely egynemű a megmérendő tárggyal. A mértékegység megválasztása közmegegyezés tárgya volt s ezzel magyarázható, hogy sokféle mérték honosult meg különböző időkben és különféle népek között. Az ókori népek az emberi test részeiből származtatták le mértékeiket — innen az elnevezések: láb, öl, arasz, hüvelyk stb. —, így a mértékegységet mindenki magával hordta és azzal mért. Zárójelben megjegyzem, hogy ezt még ma is megtesszük, ha alkalmasabb mérőeszköz nem áll rendelkezésünkre. Az egyiptomiak a piramisok építésénél fa-mérőeszközöket használtak s pl. a gizehi nagy piramist a mértékegységek megőrzésére is felhasználták. Ha a mértékek eredetét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy más volt azoknak az eredete, amiket a mindennapi szükséglet eredményezett s ismét más azon mértékeké, amelyeket az ismeretek fejlődése, a tudomány teremtett. A tudomány a használatban levő mértékeket figyelte meg s ezekből teremtett mértékrendszert. A műveltség fejlődésével megnövekedtek a sokkal bonyolultabb mennyiségek mérésére irányuló igények, valamint a mérési pontosság fokozásának szükségessége is. A mértékrendszer levezetése a hosszmértékegységből indult ki s abból származtatták le a többi mórtéket is. A fejlődés útját ezen a területen a francia forradalom nyitotta meg. Franciaországban az ipari forradalom következtében, a gépi nagyipar kialakulásának időszakában a gazdasági életet zavarta a sokféle mérték, felmerült a mértékek egysége* Országos Mérésügyi Hivatal, Budapest.