Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Balázsovich B.: A méterrendszer jelentősége az építéstechnikában

vei csak a kiegyezés utáni időben indult meg a rákosi (Lechner-féle), a kőbányai (Rost-féle) és a tatai (Eszterházy) téglagyárakban. A méretingadozást azonban még változatlanul megtaláljuk. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében ÉLTETŐ Elek már 1874ben az új mérték-rendszerről értekezik. Ismerteti az osztrák társegyesület építési vonatkozásban tett lépéseit, javaslatait, hivatkozva „iparunk és kereskedelmünk Ausztriával való szoros összefüggésére". Lényeges változás volt, amit később nálunk is bevezettek, a rajzok méretarányainak megváltoztatása (1:100, az eddigi 1:72 helyett). Megjegyzem, hogy később az 1:50 pallérttervekre is rátértek. A 3. ábrán egy épület alaprajzát mutatom be a három méretarányban. A javaslat a téglaméreteket is szabályozta: 29x14x6,5 cm méretre — ez az ún. nagyméretű tégla —, amely a bécsi méretek kerekített kifejezése méterrendszerben és ezt a méretet vette át később a hazai szabályozás is. Már ekkor felmerült a kisméretű — ún. északi tégla —• alkalmazásbavételének igénye, mert gazdaságosabbnak látszott és az éghajlati viszonyok, valamint a statikai követelmények sem tették szükségessé a nagyobb falvastagságok készítését. Az építőfák méreteit ugyancsak kerek centiméterekben állapították meg, noha a gyakorlatban még most is sokszor a collos méreteket használják. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1875. május 23-án tartott XI. közgyűlésén DOMANICZKY István a normál téglák és falvastagságok megállapítására határozati javaslatot terjesztett elő. A határozati javaslat szövege: „A választmány utasíttatik, hogy a nagyméltóságú m. kir. közmunka és közlekedési miniszter urat az egyesület nevében kérje fel, hogy a méter-mérték behozataláról szóló 1874-ik évi VIII. t. cziknek, a normál-téglák és falvastagságok megállapítására vonatkozó végrehajtása körül, az egyesület építési-szak tagjainak közreműködését annyival is inkább minél előbb igénybe venni méltóztassék — mivel a nagyméltóságú földmívelés-, ipari- és kereskedelem-ügyi m. kir. miniszter úr, folyó évi május hó 8-án 10 233. szám alatt kelt körrendeletével, a méter-mértéknek, már a folyó évi július 1-sőtől kezdendő facultatív behozatala iránt intézkedett". Az Egylet bizottsági munkájában pl. YBL Miklós is tevékenyen résztvett és dolgozatot készített az építőelemek egységes méreteiről. A hazai gyakorlati életben használatba is vették a méter mértékegységet, de változatlanul az „Építési Bizottmány" 1870. évi építési rendszabálya maradt érvényben a régi mértékrendszerrel és méretekkel, mert a közmunkatanács véglegesnek címzett 1874-ből származó rendszabály tervezete — bár használata megengedett volt —, hivatalos elfogadást nem nyert. A Magyar Mérnök és Építész Egylet felirata 1885-ben a kereskedelemügyi miniszterhez az „Országos építő-rendszabályok megalkotása iránt" is hatástalan maradt. Csak 1892-ben kérte a kereskedelemügyi miniszter az Egylet véleményét a „különböző gyárak tégláinak normális méretei dolgában". A létrehozott bizottság egy hónap alatt beszámolt. Ugyanez történt a vasgerendák normális méreteinek ügyében is.