Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Koroknai Ákos: Czakó Sarolta–Jenei Károly: A Telefongyár története 1876–1976

megtudhatunk már inkább az egyes szakterületek történészeit érinti; úgy ahogy az a gazdag emlékanyag fejezeténkinti tagolódásából is kitűnik: Bányászat. Kőbányászat és mészégetés. Kohóművek. Ipari és csarnoképületek. Vasúti, bá­nyavasúti és függővasúti pályák. Posta- és közlekedési építmények. Hidak, alag­utak és csatornaalagutak. Csatornák és zsilipek. Vízépítési létesítmények. Gáz­és vízművek. Malmok. Mint nálunk és mint általában mindenütt a műszaki műemlékvédelem nagy pártolói a hagyományápoló ipari vállalatok. Korrektnek mondható tehát, hogy a helynévkatalógus jegyzéke cégjegyzékkel párosul. Figyelmet érdemel a gaz­dag irodalom és a műemlékábrázolások gondos dokumentációja is. Bár a szerző hangsúlyozza, hogy műemlék-katasztere nem teljes, elismerést érdemel a német műszaki műemlékvédelem, az hogy a II. világháború és az új­jáépítés „nagytakarítása" ellenére ilyen tekintélyes mennyiségű műszaki em­lék megmentését tudta biztosítani. Végül: az újszerűségével és gondosságával egyaránt ösztönző szép munka tanulmányozásának hatása alatt — egy szerény javaslat. Bár hasonló méretű mű kiadására szerényebb anyagunk és lehetőségeink között aligha gondolha­tunk, a példa követése nálunk is aktuális, sőt sürgető feladatnak tűnik. Végig­tekintve ugyanis a hazai műszaki műemlékfeltárás és védelem (technikatör­ténet-kutatásunkkal párhuzamosan kibontakozó) csaknem három évtizedes múltján és eredményein, márcsak a további feladatok pontos felmérése érde­kében is rendkívül időszerűnek kell tartanunk, hogy műszaki múzeumaink (ta­lán a közös évkönyv hagyományát feltámasztva) legalább kooperiációban kö­vessék a bochumi kollegák vállalkozásnak példáját. Hiszen Veimtől Omassáig és Turistvándig, illetve a római vízvezetékektől a középkori kohászat, a XVIII —XIX. századi öntészet és az egykor páratlan méretű vízerőhasznosítás még fel­lelhető emlékéig — nálunk is sok szép műszaki emlék lenne méltó a bemu­tatásra, sőt — tekintettel a hazai műemlékvédelmi szemlélet e tekintetbeli korszerűtlenségére — vár megmentésre ... (Anyagi keretek hiányában ugyan­is az ipari 111. műszaki műemlékek szinte folyamatosan kerülnek leírásra a vé­dett műemlékek jegyzékéről...) Ilyen körülmények között pedig megmentésük csak az erre hivatott szak­emberek, 111. intézmények nagyobb aktivitásától várható: attól tudniillik, hogy a kulturális emlékek körében a műszaki emlékek védelmét is közüggyé, tár­sadalmi mozgalommá tegyék, felhasználva ebben a korszerű információs esz­közök (elsősorban a TV) nyújtotta lehetőségeket is. Vojdo Pál CZAKÓ SAROLTA—JENÉI KÁROLY: A TELEFONGYÁR TÖRTÉNETE 1876— 1976, Bp. 1976. 302. o. A Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya és a Telefon­gyár együttműködésének eredménye az 1976-ban megjelent vállalattörténeti monográfia. A vállalat történetének az államosításig terjedő részét jelentős levéltári kutatásokra támaszkodva Jenéi Károly dolgozta fel. Czakó Sarolta, aki a vállalat szocialistakori fejlődését rajzolta meg, szintén széleskörű forrás-

Next

/
Thumbnails
Contents