Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Vajda Pál: Az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének kiadványai (Verband europäischer Freilichtmuseen – Assotiation of European Open Air Museums)

semmisült. Ez azonban nem lehet ok annak kijelentésére, hogy Mikovíny akadémiai tagsága kérdéses, mivel „nem bizonyítható" (14. old.). Vajon nem elegendő bizonyíték-e erre az a tény, hogy maga Mikoviny a bécsi Udvari Kamarához intézett különböző okiratokon és legalább 30—40 térképén saját magát (mint a mappa szerzőjét) a „berlini tudós társaság tagjának" nevezi?! — Vásárhelyi Pál híres, a tengerszintfeletti magasságokat feltüntető térképének címét igen gyakran sajtóhibával közlik; így esetünkben is. A térkép címe: „Eseimérési térképe Magyarországnak..." stb. (Az „estelés" szó ismeretlen szintézistörténeti irodalmunkban.) Gárdonyi Jenőről kell még szólnunk. Életleírásában többrendbeli tévedés található. 1. A felsőrendű szintezési hálózat poligonjait nem ő, nem Ruff (Rudnóy) Ferenc tervezte. A szintezés vezetője kezdetben nem Gárdonyi, hanem Ruff Ferenc volt mindaddig, míg át nem vette az egri Földmérési Felügyelőség vezetését. — 2. „Nadap" főalappontnak országos kezdőponttá választását s ezzel a bécsi katonai szintezés alkalmával kiszámított tengerszint feletti magasságának kezdő alapszintté választását nem Gárdonyi, hanem Szilágyi Béla és Oltay Károly határozta el. A felsőrendű szintezés problémáinak tanulmányozására Szilágyi Béla Oltay Károlyt kérte fel és küldte ki Bécsbe és Berlinbe. A magyar szintezési utasítás első megfogalmazása — német minta alapján — Oltay tói származik. Ezt később Ruff Ferenc dolgozta át. — 3. Mivel a szintezés mérési és számítási munkálatai szigorúan az Utasítás értelmében folytak, a számítások módján senkinek sem volt lehetősége változtatni. Ellenben igaz az, hogy Gárdonyi — amikor Ruff távozása után átvette a szintezés irányítását — a poligonok alakját úgy változtatta meg, hogy optimális záróhibák mutatkozzanak. Eljárásának helyessége erősen vitatható. Megjegyzéseimmel mind a szerkesztők, mind az olvasók felé a jövőt igyekeztem szolgálni. Reméljük, a következő kötet szerkesztői és szerzői a 30-ik évi jubileum alkalmával hasznosítani tudják. Végül örömmel állapítjuk meg, hogy a BGTV technikai felszereltsége odáig fejlődött, hogy sokszorosítástechnikailag ilyen kitűnő kiállítású kötettel tudta emlékezetessé tenni a Vállalat negyedszázados jubileumát. A hiányosságok ellenére az úttörő műhöz őszintén gratulálunk és a Vállalatnak a következő negyedszázados munkájához sok sikert kívánunk! Bendefy László AZ EURÓPAI SZABADTÉRI MÚZEUMOK SZÖVETSÉGÉNEK KIADVÁNYAI. (Verband europäischer Freilichtmuseen — Association of European Open Air Museums.) A széleskörű népművelést szolgáló „szabadtéri" múzeumok, kiállítások intézménye aránylag fiatal. Az ilyen jellegű szemléltető gyűjtemények amelyek elsősorban néprajzi vonatkozásúak, mindössze 30—40 évre tekinthetnek vissza a világ legtöbb államában. A kezdeményezés, mint ismeretes még 1885-ből ered, ekkor vásárolta meg, megőrzés céljából az első parasztházat a svéd Artúr Hazelius, a Stockholm melletti Skanzen-ben. Azóta a „Skanzen" elnevezés az ilyenfajta kiállítások összefoglaló nevévé vált, ám elsősorban a folklór-gyüjtemé-