Technikatörténeti szemle 9. (1977)
KÖNYVISMERTETÉS - Vajda Pál: Az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének kiadványai (Verband europäischer Freilichtmuseen – Assotiation of European Open Air Museums)
nyékre vonatkoztatva. Pedig ide tartozna a nagy méretük miatt Csak szabadban kiállítható műszaki berendezések, ipari tárgyak múzeuma is: bányaipari eszközök, mélyfúró és olajipari szerkezetek, nagy gépek és vasutak gyűjteményes bemutatója is! Éppen a különféle elvi és gyakorlati kérdések széleskörű megtárgyalására, a rendszeres adatcserére és az eredmények kölcsönös megismertetésére alakult meg a „Szabadtéri Múzeumok Európai Szövetsége", 1972 július 7-én. A Szövetség gondolata az „Európai Szabadtéri Múzeumok Munkaközössége" elnevezéssel, 1966-tól rendszeresen megrendezett nemzetközi konferenciákon merült fel. (Az első konferenciát 1966-ban a belgiumi Bokrijkben tartották meg.) A szervezés sikerességét és eredményét mutatja, hogy azóta számos kiadvány és egy vaskos katalógus látott napvilágot a Szövetség kiadásában. A Szövetség munkájában főként Észak-Európa államai vesznek részt, 1967-től a szocialista államok közül Csehszlovákia, 1968-tól már hazánk 1970-től Románia is képviselteti magát a közgyűléseken. (A két szomszéd államot azért tartom kiemelkedő nek, mivel területükön magyar vonatkozású gyűjtemények is vannak.) A Szövetség kiadványsorozatának 7. köteteként közzétett katalógus azonban már olyan országok szabadtéri múzeumait is felsorolja, ahonnan személyes képviselő még nem jelent meg a konferenciákon. A kiadványok a Rajnai Néprajztudományi Szabadtéri- és Falumúzeum adja ki Kommern-ben. (Führer und Schriften des Rheinischen Freilichmuseums und Landesmuseum für Volkskunde in Kommern. No. 6., 7., 8.) Verband Europäischer Freilichtmuseen, Tagungsberichte 1966—1972. Herausgegeben von Adelhart Zippelius. 112 old. Rheinland-Verlag G.M.B.H. Köln, 1973. A Rajnai Szabadtéri Múzeum kiadványsorozatának 6. kötete a Szövetség első öt konferenciájának rövid összefoglalását, a Szövetség történetét és az egyes ülések résztvevőinek névsorát, valamint néhány értekezést tartalmaz. A 12—18 oldal az első konferencia határozatait és megállapodásait tartalmazza, itt találjuk a szabadtéri múzeumok fogalmának (ajánlott) meghatározását: „Szabadtéri múzeum alatt a szabad környezetben felállított, tudományosan vezetett vagy tudományosan ellenőrzött háztartási-, építkezési-, lakó- és mezőgazdasági formák hiánytalanul összeállított gyűjteményét értjük". Ez a definíció — megítélésem szerint — annyiban hiányos, amennyiben csakis a paraszti-mezőgazdasági életforma emlékeit és tárgyait veszi figyelembe, nem ügyelve az ipar és az ősrégészet megóvott emlékeire. (Vajon hova sorolható a vértesszőlősi, eredeti helyén megőrzött ősemberi telep?) Érdekes, az állagmegóvás szempontjából tanulságos A. R. Wahls cikke a faépítmények pusztulásáról (41—48 old.) és A. Biörnstadt értekezése a konzerválás és restaurálás kérdéseiről (94—104 old.). Zippelius, Adelhert: Handbuch der europäischen Freilichtmuseen. 327 oldal, 116 rajz, 98 fénykép, 20 térkép. Köln, 1974. (Kiadó: mint az előbbi.)