Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Bendefy László: A Hadtörténeti Térképtár újabb térképtörténeti hasonmás kiadványsorozata

nyászati és pénzverészeti szekciójának könyvtárában talált és így arra a következtetésre jutott, hogy a selmeci akadémia XVIII. századi „tanmenete" határozta meg ezt a felosztást. Az egyes szakok ismertetése magában foglalja, hány leltári tételt tett ki az adott csoport 1862-ben, ebből hány van Miskolcon, hány Sopronban, menynyi veszett el és hányadrésze az anyagnak XVI—XVIII. századi. Minden szaknál megmagyarázza a szerző, hogy a korabeli elnevezések mai fogalmaink szerint milyen témaköröket takarnak. Felsorolja szakonként a könyvtárban őrzött legértékesebb műveket, megemlíti azt is, hogy a korabeli európai szakirodalom mely igen jelentős műve nem volt meg esetleg a könyvtárban. Ezenkívül megismerjük a könyvből a könyvtár állományának külső jellegzetességeit, így az időről időre változó bélyegzőket, leltárkönyveket és az ún. „selmeci kötést". A kötet végén a könyvtárról eddig írt művek rövid értékelése található. Az igen szép kivitelű, 73 oldalas kiadványt 45 ábra díszíti. Ezek jó része a gyűjtemény egy-egy igen régi könyvének, ill. folyóiratának címlapjáról egyegy jellegzetes kéziratról vagy rajzról készített fénykép. Vámos Éva A HADTÖRTÉNETI TÉRKÉPTÁR ÚJABB TÉRKÉPTÖRTÉNETI HASONMÁS KIADVÁNYSOROZATA Az 1976. évi könyvhét első napjaiban hagyta el a sajtót a Hadtörténelmi Térképtárnak 6 lapból álló térképtörténeti hasonmás kiadvány-sorozata. Néhány éven belül ez a harmadik magyar térképkiadvány-sorozat, amely hazánkról, illetve annak egyes tájairól készült régi térképek hasonmásainak forgalomba hozásával elmélyíti a haza szeretetét, és ugyanakkor bensőséges kapcsolatot teremt a régi térképek és kedvelőik, tanulmányozóik, gyűjtőik között. Az úttörés érdeme ezen a téren — kétségtelenül — az Országos Széchenyi Könyvtáré, illetve a Helikon Kiadóé és a Kartográfiai Vállalaté. Az utóbbiak jelentették meg elsőként — „Cartographia Hungarica I. — címen, Nemes Klára válogatásában, az 1528 és kb. 1778 között eltelt 250 év során hazánkról megjelent legszebb térképek hasonmásait (1). Ebből a negyed évezredet felölelő korszakból, amikor a királyi Magyarország területének nagyságából a fele, török megszállás alatt volt, az erdélyi fejedelemség egésze pedig a török szultánok kénye-kegyének kiszolgáltatva kereste a legkisebb politikai és katonai nyomás megvásárlásának lehetőségét, számos, hazánkat ábrázoló térkép maradt reánk. Közülük azonban kevés a magyar ember alkotása. Ebben az első sorozatban egyedül Lazarus Rosetus (Lázár kanonok, közismertebb Lázár deák) 1528. évi „Tabula Hungáriáé.. ."-ját és Zsámboky János bécsi egyetemi tanár 1571 évi Magyarország térképét készítette hazánk fia. Ezt a kezdeményezést folytatta a magyarországi régi térképek hasonmás kiadásának második sorozatában megjelent 4 térkép, amely az International Cartographie Association keretén belül megalakult Magyar Térképtörténeti Munkacsoport titkárának Csendes László alezredesnek, a Hadtörténeti Intézet kiadásában jelent meg (2).