Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Hronszky I.: A gőzsűrűségmérések és a XIX. századi atomelmélet

mégis ezek is jelentős térfogati (Verdichtung) törvényekhez vezetnek".-Ma azonban, tette hozzá, nem lehet találni valamilyen abszolút törvényt, hanem csupán változó, jóllehet igen egyszerű viszonyokat. Epilógus Közismert, hogy a helyes atomsúlyok ismeretének hiánya a képletírás fokozódó zűrzavarához vezetett. 1858—60 között tisztázta Deville, hogy a kén és a foszfor meghatározott hőmérséklet felett „normális" molekulájú gőzöket alkot. Ekkor már ez a problematika beépült a disszociációs vizsgálatokba. Az 1830-as évek alapjaiban rendítették meg az elektrokémiai dualizmus elméletet. Többékevésbé világosan látszott 1860-ra az is, hogy az ekvivalencia-súlyok nem képeznek megfelelő alapot a képletírásra. Cannizaro tisztázta 1860-ban, hogy a molekulák atomi összetételének megállapításánál következetesen Avogadro elvére lehet támaszkodni. Mindezek alapján az anomális gőzsűrűségek már nem vezettek többet a gőzsűrűségmérés lehetőségeinek tagadásához az atomsúlyok megállapítása vonatkozásában. JEGYZETEK 1. Ismeretes, hogy ez a sajátosság képezte tudományelméleti szempontból az atomelméleti viták alapját. 2. Ld. „Molecules, Atomes et Notation Chimiques" Paris 1913 20. old. 3. uo. 34. old. 4. Ann. Chim. 1811. 29. 5. Journal de Physique 1822. 21. 6. Ann. Chim. 1826. 33. 7. Pogg. Annalen 1826 7. 8. Ann. Chim. 1826 33. 9. —13/uo. 14. uo. Általában félreértik Dumast ebben a vonatkozásban, és azt a nézetet tulajdonítják neki, hogy feltételezte félatomok létezését, ill. nem volt tisztában az atom ilü. molekulfogalommal, pedig csak Berzelius következetlenségére mutatott rá. 15. Ld. Ann. Chim. 1830 50., 1832 69. 16. Általában ismeretes, hogy a 19. század első negyedében az atomfogalmat rendkívül bizonytalan tartalommal használták, néha pl. a térfogat ekvivalenseként stb. Ezzel kapcsolatban érdemes kitérni arra, hogy Dumas 1826-os cikkét Poggendorf egy szerkesztői megjegyzés keretében és lerövidítve ismertette. Elhagyta a Dumas féle cikk elméleti részét, ós Dumas munkájának alaptételét a következőképpen ismertette: Dumas úr abból az alapfeltevésből indul ki, hogy minden test egyszerű térfogati viszonyokban vegyül, és hogy gőzeik fajsúlya a testek igazi atomsúlyát adja (sic!). Vö.: Pogg. Annalen 1826 8. 17. Mitscherlich 1832-ben Dumasnál járt és megbeszélte vele a gőzsűrűségméréseknél adódó anomáliákat. 1833-as tanulmánya mutatja, az atomfogalom pontos használatát nem tekintette különösen fontosnak. 18. Pogg. Annalen 1833 29. 193—230. old. 19. uo. 20. uo.