Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Hronszky I.: A gőzsűrűségmérések és a XIX. századi atomelmélet

21. Gaudin valóban világosan mutatott rá, hogy megfelelő segédhipotézisek bevezetésével az atomelmélet ellentmondás nélküli atomsúlytáblázatra épülhet. Ismeretes azonban, hogy a dualista elmélet még ebben a korban érvényes volt, ami problematikussá tette a többatomos elemmolekula feltételezését. Ugyanakkor Dumas feltételezte, hogy az elemmolekulák különböző reakciókban különbözőképpen szakadnak részekre, ami ugyancsak problematikussá tette a kémiai atom és az atomsúly fogalmait. Gaudin viszont nem adott arra magyarázatot, miért kell a kémiai atom fogalmát továbbra is védelmezni. 22. Éppen ez az út volt, amelyen egyre több ellentmondás bukkant fel. 23. Dumas 1836-ban már alapvető problémát látott az atomelmélet bevezetésének hipotetikus-deduktív módszerében. Az egyes elemek molekulái különböző folyamatokban másként bomlanak részekre — vélte — és az atomelmélet egy ilyen feltevést apriori megtilt. 24. Philosophie Chimique, Paris 1837. 6. fejezet. 25. uo. 26. Dumas tanulmányát Id. Ann. Chim. 1832. 69., Berzeliusét Pogg. Annalen 1833. 62. 27. Ld. pl. J. R. Partington: A History of Chemistry IV. 218. (London 1964.), amelyben a következőt találjuk: Dumas szerint „in all elastic fluids... the atoms are at equal distances from one another". (Kiemelés tőlünk.) 28. Ld. Ostwalds Klassiker 30. 29. Phil. Chim. 6. fejezet. Partington azt állítja, hogy „Since Dumas thought that the molecules of all elementary gases contain two atoms, he was unable to resolve these difficulties", tehát az anomális gőzsűrűségek problémáját. Ld. Partington id. mű. IV. 218.