Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Horváth T.: Régi ruházati mértékvételi eljárások Kapuvárott

HORVÁTH TERÉZIA* RÉGI RUHÁZATI MÉRTÉKVÉTELI ELJÁRÁSOK KAPUVÁROTT (Néprajzi adalékok a méréstörténethez) Amikor az 1960-as évek derekán a nyugatdunántúli Kapuvár mezőváros parasztságának viseletét tanulmányoztam, a mérték szerint varró személyek használatában illetve emlékanyagában olyan méretrögzítési eljárásokat találtam, amelyek során nem használnak egységekre osztott mérőeszközt. A szájhagyomány szerint a 19. században és a 20. század elején a megrendelő jellemző testméreteit közvetlenül, eredeti nagyságban rögzítették mértékvételkor szabás céljára, anélkül, hogy átszámították volna valamilyen érvényben levő hosszegységre: rőf re vagy méterre illetve centiméterre. Az eljárás két változatáról szereztem tudomást. Az egyiket a nem hivatásos női szabók (parasztvarrónők, varrók) alkalmazták: zsinegre kötött csomókkal rögzítették a méreteket. A másik változatot a hivatásos iparos csizmadiák és férfi szabók használták: papírcsíkon behasításokkal jelölték a megrendelő méreteit. * * * Zsinegre (madzagra, kötőre, fűzőre) a női blúz méreteit vették fel. (Nőknek csak a blúzféléket varrták mérték szerint, mert a népviseletben csak azoknak volt bonyolultabb, alakhoz igazodó szabása.) A mértékzsineg készítését egy 1885-ben született varrónő mutatta meg nekem, ö még 1963-ban is madzaggal vett mértéket, akár eljött hozzá a megrendelő, akár ő ment házhoz. Eljárása, ez az egyszerűbb, kezdetlegesebb módszer jellemző volt az iparengedély nélkül működő, a varrást mellékfoglalkozásként gyakorló asszonyokra. (A hivatásos iparos szabók papírmértéke ugyanis bonyolultabb.) A varrónő egy kb. fél cm széles és 2—2,5 méter hosszú flanellcsíkra (vagy más textilcsíkra) egy-egy csomót (gombot) kötött minden egyes méret jelölésére. A textilcsík egyik vége és az első csomó közötti távolság a mérték vétel szokásos sorrendje szerinti első méret; az első és második csomó közötti a második méret és így sorokoznak tovább a méretek egymás után. A varrónő nem jelölte meg, hogy a zsineg melyik végétől kezdte számítani a méreteket: úgyis felismerte az arányokból. — A mértékvétel és a zsinegre kötött csomók sorrendje így alakult, ha valaki derékban szabadon elálló, hosszúujjas blúzt, ricit varratott (1. ábra): * Néprajzi Múzeum, Budapest