Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Honti P.: Kruspér István metrológiai munkássága

az 1874 évi VIII. t. c. tünteti fel, amely szerint a magyar méteretalon 2,19 mikrométerrel hosszabb, a kilogrammetalon 0,27 milligrammal könnyebb a megfelelő francia etalonnál. A méterrendszer egyetemességének biztosítására gazdasági és tudományos testületek ismételten javasolták nemzetközi etalonoknak és — az egyes országok számára — ezek másolatainak nemzetközi együttműködéssel történő előállítását. Ezt sürgette 1867-ben a Nemzetközi Geodéziai Szövetség berlini kongresszusa, és 1869-ben a szentpétervári és a párizsi tudományos akadémia is. A francia kormány ezért 1869-ben, a méterrendszer nemzetközi alapjainak megteremtésére, nemzetközi szakértőbizottság, a Nemzetközi Méterbizottság alakítását határozta el. Ennek 1870. augusztus 8-án megnyílt első értekezlete, a júliusban kitört francia—német háború miatt, csak 15 ország küldte el szakértőit. A megjelentek között volt, a kormány megbízásából, Kruspér és Szily is, akik a háború miatt csak Olaszországon át, késve jutottak el Párizsba. Az értekezlet a kedvezőtlen körülmények miatt csak augusztus 13-ig tartott. Érdemi határozatokat ugyan nem hoztak, de megállapodtak abban, hogy a méter a jövőben is a levéltári méterrúd hosszúságával legyen definiálva. A Nemzetközi Méterbizottság 1872-ben folytatta munkáját, most már 30 ország képviselőjének részvételével. Magyarországot megint Kruspér és Szily képviselték. A megvizsgálandó kérdések megtárgyalására 11 albizottságot alakítanak; Kruspér tagja lesz a III. sz. (témája: a méterrúd alakja és alátámasztása), a VI. sz. (témája: a méterrúd komparátorok) és a IX. sz. (témája: a kilogramm anyaga és alakja) albizottságnak, ez utóbbinak alelnöke is. A Nemzetközi Méterbizottság munkájának eredményét 40 határozatban foglalták össze. Ezek tartalmazzák mindazokat az irányelveket, amelyek alapján a méterrendszer nemzetközi etalonjainak jellemzőit, a nemzetközi összehasonlítások módszereit és szervezetét meghatározták. A Nemzetközi Méterbizottság határozatai alapján a francia kormány nemzetközi értekezletet hívott össze 1875-re, Párizsba, amely 1875 május 20-án a nemzetközi méteregyezmény aláírásával ért véget. 17 állam diplomáciai képviselője írta alá az egyezményt, közöttük Ausztria—Magyarországé is. Magyarország az 1876 évi II. t. c-ben, 100 éve, iktatta az egyezményt törvényei közé. A méteregyezmény a nemzetközi etalonok őrzésére és értékük továbbszármaztatására Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalt, ennek felügyeletével is megbízott állandó tudományos szervként pedig 14 (1921 óta 18) választott tagból — a metrología elismert szakértőiből — álló Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottságot hozott létre. E bizottság 1879-ben Kruspért tagjává választja. 15 éven át tagja e bizottságnak, amelyet akkor is, ma is, a metrología legnagyobb tekintélyű nemzetközi testületének tartanak. 1894-ben, 76 éves korában, megrendült egészségi állapotára hivatkozva mond le tagságáról. A méterrendszer bevezetésével létesített központi mérésügyi szerv, az Állami központi mértékhitelesítő magyar királyi bizottság megszervezésével és vezetésével is Kruspért bízta meg a kormány. Kruspér 16 éven át, 1874-től 1890-ig volt igazgatója e bizottságnak, a mai Országos Mérésügyi Hivatal ősének, ő dolgozta ki a hitelesítési eljárásokat, az ő irányítása alatt alakultak ki a magyar mérésügy alapvonalai, fejlődtek ki a mérőeszközhitelesítés műszaki és szervezési módszerei.