Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Honti P.: Kruspér István metrológiai munkássága

Kruspér a műszertechnikában is kiválót alkotott. Számos geodéziai és egyéb mérőműszer tervezése fűződik nevéhez. Metrológiai tevékenysége keretében elsősorban a hosszúság- és tömegetalonok összehasonlítására való mérőeszközökkel kapcsolatos elméleti és tervezői munkásságára kell figyelmet fordítanunk. Kruspér, mint geodéta és mint metrológus, ismételten foglalkozott komparátorokkal. 1868-ban, amikor a Pest városi felmérések felülvizsgálatára alakított bizottság tagjává választották, egy új alapvonal kitűzéséhez használt mérőrudak ellenőrzéséhez javított komparátort szerkesztett, mert az addig használt Schwerdt-féle komparátor nem felelt meg a pontossági igényeknek. A párizsi méterrúd-összehasonlítás alkalmával az ott használt Gambeyféle komparátornak egy hibáját fedezte fel, amint erről 1873 februárjában beszámol. Megállapítja, hogy a hiba, amelyet a prizmás vezeték nem tökéletesen egyenes volta okoz, az egymással párhuzamosan elhelyezett két összehasonlítandó méterrúd közötti távolság függvénye. Közel jár tehát annak az elvnek felismeréséhez, amelyet Abbe 1890-ben mond ki, hogy e hiba kiküszöbölésére a szóbanforgó távolságot nullára kell csökkenteni, vagyis a két rudat egymás folytatásában elhelyezni. A párizsi levéltári méter véglapos mérték. Kruspér szerint „általános nyomott hangulat" uralkodott a Nemzetközi Méterbizottságban, amikor 1870-ben megállapították, hogy a méterrúd véglapjain a használat okozta bemélyedések (Kruspér szóhasználatával: horpadások) vannak. Az 1872-i értekezlet külön bizottságot küldött ki a bemélyedések érintésmentes megmérésére, e bizottság végül nem tudott feladatának eleget tenni. Ezt Kruspér, 1873-i akadémiai előadásában, a használt mérőeszköz hibás koncepciójának tulajdonította. Egyúttal javaslatot tett ilyen mélyedések mélységének megmérésére. Hossztengelye mentén kettéosztott mikroszkóp használatát javasolta, olyképpen, hogy az egyik félmikroszkópot a mélyedés fenekére, a másikat a véglap ép részére kell élesre állítani, és a két mikroszkópfél egymáshoz képesti tengelyirányú elmozdulását mikrométerrel mérni. Mérésügyi célra Kruspér két új mérleget szerekesztett. Az egyik 20 kg terhelhetőségű utazómérleg „az állami központi mértékhitelesítő bizottság inspektorai számára", akik azt a hitelesítő hivatalok normálsúlyainak ellenőrzésére használják. A Schwarzer fivérek budapesti műszerészek által kivitelezett mérleg 20 kg alatti súlyú, könnyen szétszedhető és összerakható, asztalra helyezve felerősítés nélkül használható. Pontossága Kruspér szerint, 200 g terhelésnél i

j

2 mg, 20 kg terhelésnél 2 mg. Kruspér másik mérlegkonstrukciójával olyan mérleget akart létrehozni, amellyel 1 kg-os etalonokat, a levegő felhajtóereje okozta hiba kiküszöbölésével, vákuumban lehet Gauss módszere szerint, tehát a két etalon felcserélésével, egymással összehasonlítani, mégpedig úgy, hogy eközben minden művelet kívülről legyen végrehajtható; a mérlegnél ezenkívül a mérlegkar, kengyelek serpenyőtartók és serpenyők külön-külön arretálhatók. A mérlegkar helyzetének megfigyelésére Kruspér mindkét mérlegnél szellemes optikai rendszert alkalmazott. Kruspér 1 kg-os mérlege, amelyet Nemetz híres bécsi mérlegkészítő valóságos művészi gonddal kivitelezett, annak ellenére, hogy több igen szellemes szerkezeti megoldást tartalmaz, nem bizonyult időállónak, mert a nagy pon-