Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KRÓNIKA - Vámos Éva: A XV. Nemzetközi Tudománytörténeti Konferencia

tében sem a társadalmban, így kétséges, lehet-e középkori ipari forradalomról beszélni. Az ókori tudományról szóló szekcióban (I) E. Maula (Finn-o.) tartott — rekonstruált műszereket is bemutató előadást — „Az ember tájékozódásáról térben és időben, a földrajzi és időmérés összefüggésének felfedezése" címmel. Az előadás szerzőtársa a magyar Szabó Árpád volt. L. von Mackensen, a kasseli (NSZK) Asztronómiai-Fizikai Kabinett igazgatója a gyűjteményükben levő egyiptomi vízióra másolatával végzett kísérleteiről számolt be. Az újkori fizika és asztronómia témakörében (IV. szekció) tartották a legtöbb előadást (63 db). Közöttük szerepelt magyar részről Oszetzky Gábor tanulmánya az elektromos fogyasztásmérők fejlődéséről. Felhívta a figyelmet Bláthy Ottó szabadalmára és a magyar árammérőgyártás nagy múltjára. Ugyanez a szekció teljes ülést szentelt Frederick Soddy munkásságának. Az itt elhangzott 7 előadás a tudós radioaktivitással kapcsolatos kutatásait elemezte. A legtöbb magyar előadás a Tudomány és társadalom 1600 óta c. szekcióban (X) hangzott el. Itt tartotta meg Farkas János nagy feltűnést keltő eladását ,,A társadalmi formák és a tudományos fejlődés összefüggése" címmel. Fehér György a tudománytörténet eddig kiaknázatlan területéről, a mezőgazdasági kísérleti állomások kialakulásáról és munkájáról beszélt az I. világháború előtt. Hronszky Imre Liebig tudománytörténeti nézeteit, az általa felvetett problémákat elemezte. Vámos Éva és Szabadváry Ferenc egy 18. sz.-i, hazánkban alakult, nemzetközi tudományos társaság tevékenységét ismertették. T. H. Perl (USA) a Ladies Diary c, Angliában kiadott, 18—19. sz.-i folyóirat történetéről és szerepéről beszélt. D. Chilton (EK) a Royal Institution London fizikai és kémiai kutatóintézet 19. sz.-i felszerelését és működését ismertette szemléletes vetített képekkel. E. Hickel (NSZK) a múlt század német természettudósainak szakmai képzettségét elemezve, kimutatta, hogy jelentős részük gyógyszerész diplomával rendelkezett. H. Wussing (NDK) tanulmánya Gauss tudományos munkájának az ipari forradalommal való kapcsolatráól szólt. H. J. Maurer (NSZK) Röntgen felfedezésének korabeli sajtóvisszhangját ismertette. A „Filozófia, metodológia és hisztoriográfia kérdései" témakörben (XI. szekció) Bíró Gábor tartotta meg Palló Gáborral és Gazda Istvánnal közös előadását „A századforduló természettudományos forradalmának elterjedése Magyarországon" címmel. Ipartörténeti szempontból talán a legérdekesebb a mérnöki tudományokkal foglalkozó ülésszak volt (VIII). Az itt megtartott előadások többsége egy-egy ország egy-egy iparágát ismertette adott korszakban. J. Majer (CSSZK) előadása a közép-európa bányászatban a 19. sz.-ban bekövetkező változásokról szólt. D. Bolton (EK) az edinburghi alkaloida-gyártás 19. sz.-beli fejlődését ismertette. A. Valtchev (BNK) megmutatta a bolgár ipar viszonylagos fejlettségét a török hódoltság alatt. M. Teich (EK) levéltári adatok alapján feldolgozta a német sörgyártás történetét 1870—1918-ig. J Vozar (CSSZK) a szlovákiai, Watt előtti gőzgépekről ismertetett új adatokat. összefoglalva megállapítható, hogy a technikatörténettel és természettudományokkal foglalkozó szekciókban az előadók általában nem új tényadatokat, hanem új szempontokat sorakoztattak fel, újraértékeltek ismert tényeket.