Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Eötvös S.: Az áramlásmérés fejlődése

EÖTVÖS SÁNDOR* AZ ÁRAMLÁSMÉRÉS FEJLŐDÉSE Az áramlásmérés fejlődését két alapra lehet visszavezetni. Az egyik az áramlástan tudományának fejlődése, a másik a folyadékmennyiségek egységes meghatározásának szükségessége. Ez utóbbi figyelmet érdemel azért is, mivel Magyarországon éppen a folyadék, konkrétan a bor mennyiségének egységes mérési igénye hozta létre az első hitelesítő intézeteket — hordozójelző hivatalokat — a mérésügy kezdetét. Ezen keresztül jól bemutatható a méter egyezmény előtti időszak mérési zűrzavara, valamint a méteregyezmény létrejöttének történelmi, társadalmi szükségessége is. Az űrmértékek a mérések kezdeti időszaka óta mennyiségek meghatározására szolgáltak. Az áramlásmérés célja, legyen az „térfogatáram" (m

3

/s), vagy „tömegáram" (kg/s) mérése, elsősorban ugyancsak mennyiség meghatározása. Ezt a forgórendszerű köbözős áramlásmérők működési elvükben is követik, vagyis ugyanazt végzik mechanizáltan, amit korábban ember végzett, valamelyik űrmérték használatával egymásutáni adagok kimérése esetén. Azt, hogy az áramlásmérés célja elsősorban mennyiség meghatározása, az örvendetesen szaporodó autósok tábora gyakorlatban is látja, amikor hetenként odaáll az üzemanyagtöltő állomáshoz, a „kúthoz" és autója tankjába került literek után fizet, nem kis összeget. A kis (50 l/perc) térfogatáram legfeljebb csak abban az esetben érdekli, illetve bosszantja, ha előtte több teherautó és autóbusz is vesz fel üzemanyagot igen hosszú ideig. A feudalizmus gazdasági és politikai széttagoltságát a középkori pénz- 03 mértékrendszer káosza tükrözte. A kapitalizmus fokozatos kialakulásával ez a zűrzavar egyre inkább gátjává vált a termelőerők fejlődésének, az árucsere növekedésének. Az előadás témájához tartozó mennyiségmérések, azaz űrmértékek több mint három évszázadon keresztül okoztak bortermelő vidékeken problémát, visszaéléseket dézsmálásnál, bor-tized szedésénél, vétel- és eladásoknál a mértékek sokfélesége miatt. Ezért számos országgyűlés hozott törvényeket országos mértékek használatára. Ezek a próbálkozások azonban sorban eredménytelenek maradtak. Az évszázadokon keresztül bolygatott, de megoldatlanul maradt problémát volt hivatva rendezni a mérésügyre vonatkozó 1807 évi törvény, mely * Országos Mérésügyi Hivatal