Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Dalocsa G.: A fafeldolgozó iparban alkalmazott mérési módszerek fejlődése a colstoktól az elektronmikroszkópig

A fafeldolgozó ipar technikai és technológiai fejlődése ugyanakkor megkövetelte azt is, hogy a hosszirányú mérések mellett nagyobb figyelmet szenteljünk a megmunkálás eredményeként nyert felületi simaság minőségének és mennyiségi mérhetőségének megoldására is. A fejlett ipari országokban a famegmunkálás felületi simaságára vonatkozóan országos érvényű szabványok állnak rendelkezésre, melyek azon kívül, hogy a megmunkálás minőségét egyértelműen meghatározzák, lehetőséget adnak a nagyobb mértékű anyagtakarékosságra is. A fafeldolgozó iparban is elérkeztünk ahhoz a felismeréshez, hogy a megmunkálási ráhagyások mértéke és megmunkálás felületi simasága között szoros kapcsolat van, s melynek gazdasági kihatása rendkívül jelentős. Ugyanakkor a modern technológiák alkalmazása is egyre „simább" felületeket követel. Ma már nem ritka az 50—100 nagyságrendű felületi simaság elérésére vonatkozó technológiai előírás sem, s azt hiszem egyetértenek velem abban, hogy ez a faanyagok megmunkálásánál igen jelentős műszaki teljesítmény. A fafeldolgozó iparban is megvalósult tömeges termelésnél a csereszabatos megmunkálás biztosításához egyre több üzemben alkalmazzák a skála nélküli mérőeszközöket (kalibereket). A fejlődés jelenlegi szakaszában ezek a famegmunkálás legfontosabb mérőeszközei közé tartoznak. Ezekre van alapozva az üzemek közötti szakosodás és kooperáció szervezése. Ennek ellenére a szabványos használatukra, pontosságukra, stabilitásukra, az anyag és megmunkálás kölcsönhatásának törvényszerűségeiből következő előírásokkal nem rendelkezünk. Ezt a legsürgősebben pótolni szükséges, s melyben a kezdeményezést elsődlegesen a felhasználó üzemek részéről várjuk. A famegmunkálásnál és a faanyagok kutatásánál alkalmazott hosszmérő műszerek és pontosságuk. Megnevezés Mérési tartomány Pontosság Mérőléc (colstok) Acélvonalzó Tolómérce Mérőóra Brinell mikroszkóp Okulár mikrométer Abhe-féle komparátor Skála nélküli mérőeszköz 1000 mm 1000 mm 170—530 mm 10,0—25,0 mm 5,0 mm 0,15—0,74 mm 200 mm 2000 mm 1,0 mm 1,0 mm 0,02—0,05 mm 0,10—0,01 mm 0,025 mm 1,5—7,4 p, 0,0001 mm Ezen rövid áttekintésből is látható, hogy az igények növekedése, a mérőeszközök pontosságának a fokozódása lehetővé tette, hogy a famegmunkálás eredményét hosszmérés vonatkozásban 100 év alatt az egyszázadrésznyi, a kutatásokban pedig egy tízezred-résznyi pontossággal növeljük. Így a száz év előtti milliméter pontosság helyett ma a fafeldolgozó üzemeinkben a milliméter tört részének, a faipari kutatásokban pedig a mikronnak (fi) a használata min-