Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Bugyi B.: Ásványvizeink megismerésének és analízisének története a Magyar Tudományegyetem orvosdoktori értekezéseinek tükrében

BUGYI BALÁZS* ÁSVÁNYVIZEINK MEGISMERÉSÉNEK ÉS ANALÍZISÉNEK TÖRTÉNETE A MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM ORVOS DOKTORI ÉRTEKEZÉSEINEK TÜKRÉBEN A korabeli irodalom a XVIII. és XIX. században gyakran és részletesen foglalkozott a hazai ásványvizekkel, mind azok vegyi vizsgálatát, mind gyógyászati alkalmazását illetően. Szőkefalvi Nagy Zoltán (1962) e munkákat összefoglalta és kritikailag értékelte. Azonban számos e korbeli közlemény kevéssé ismert voltának következtében mindezideig még nem került feldolgozásra. E hiányosságra mi sem utal határozottabban, mint az a tény, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában Szabadváry Ferenc (1961) felvágatlan állapotban, azaz bizonyíthatóan senki által el nem olvasva, lelte meg a XVIII. századbeli hazai gyógyvíz, de ezen túlmenően egyéb anyagok vegyvizsgálatának módszertanát taglaló művet, amely egy 1781 évi orvosdoktori értekezés részeként jelent meg. Szabadváry méltán gyakorolt kritikát az orvostörténettel foglalkozók felé, hogy az orvosdoktori értekezések eddig e tekintetben nem kerültek részletes kritikai feldolgozásra, bár Réti Endre (1974) összefoglaló műve az ilyenirányú kutatásoknak az alapot biztosítja. Szabadváry kritikáját elfogadva a továbbiakban igyekszem a Királyi Magyar Tudományegyetem gyógyvizekkel és fürdőkkel foglalkozó értekezéseit ismertetni. 1769-ben orvostudományi kar létesült a nagyszombati Királyi Magyar Tudományegyetemen, és e kar a Tudományegyetemmel együtt költözött előbb Budára, majd Pestre és ma önállósulva a Semmelweis Orvostudományi Egyetemként orvosképzésünk büszke fellegvára. 1848-ig az orvosi doktorátus előfeltétele volt az orvosjelölt által értekezés írása, annak a jelölt költségére történő kinyomtatása és végül ünnepélyes szertartások között az értekezésben foglalt állítások — tézisek — nyilvános megvédése. Már öt évvel az orvostudományi kar felállítását követően, 1774-ben Pillmann István Lőrinc a hatásos marciális- azaz vastartalmú — ásványvizekről értekezik, azokat általánosságban mozgó egyéni kutatásokat nélkülözően tárgyalva. De már három évvel később 1777-ben a neves pozsonyi orvosdinasztiának tagja, Gömöry István a Szent László Forrás vizét analizálta, és gyógyhatását kutatta. Értekezéséről Szőkefalvi Nagy is megemlékezik munkájában. 1781-ben Bécsben jelent meg az Oesterreicher József Manes által szignált nagyobb terjedelmű munka, amelynek első részét Winterl Jakab nagyszombati tudományegyetemi kémia és 1053 Budapest, Ferenczy u. 18.