Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Gazda István: P. Rossi: A filozófusok és a gépek
A könyv stílusáról meg kell jegyezni, hogy gyakoriak a tekervényes mondatok, értelmetlen mondatok, amelyek helyenként már képzavarrá torzulnak. Ezeknél is nagyobb hiba, hogy a szerző felesleges idegen szavak tömegét kívánja meghonosítani. Mindenütt "projektor"-t emlit a közhasználatú vetitő szó helyett, "ekvátor"-t az egyenlítő helyett, stb. Mindezeket egy második kiadásban feltétlenül ki kell gyomlálni. ifj. Bartha Lajos P. Rossi: A f ilozófu so k és a gépek . Kossuth, 1975. (Ford.: Képes Judit) Az olasz tudomány- és technikatörténész Paolo Rossi könyve a Kossuth Kiadó egyik nemrégen megindult, igen nívós könyvsorozatában jelent meg, abban a sorozatban, ahol előtte Wrigley demográfiai munkája, a Service-Sahlins-Woif szerzőhármas néprajzi könyve, "A Nyelv keletkezése" c. cikkgyűjtemény, valamint Gurevicsnek a középkori ember világképét felvázoló kötete látott napvilágot. Rossi müve válogatás, melynek középpontjába a Xvn-XVITI. század gondolkodástörténeti problémái kerültek. Könyve nem éppen könnyű olvasmány, olvasójától ugyanis elég alapos tudománytörténeti ismereteket kivan, s a szerző már csak ezekhez fűzi saját, egyébként kitűnő észrevételeit, meglátásait. A mü nagy jegyzetanyaga egy kicsit segít a további eligazodásban, bár az ottani müvek egy része hazai könyvtárainkban nem található meg. Rossi igyekszik modern, pontosabban a mü megírásakor igen modern és megbízható, forrásokat használni, s így Kuhn, Koyré, Thorndike és mások bűvkörében járva ad szellemes áttekintést pl. Kopernikusz és Galilei koráról. Ez utóbbi "Vázlat Galileo Galileiről" o. tanulmánya valamint könyvének csillagászattörténeti fejezetei az iskolai oktatásban is kitűnően használhatók lesznek. Feltéve, ha azokat ténylegesen, a már elfogadottnak látszó tényeket cáfoló gondolatokkal együtt fel is használják (pl. a középiskolai oktatásban). Mert ez lenne a könyv egyik legfontosabb célja. A kiadó helyesen cselekedett, amikor e müvet megjelentette, hiszen a magyar nyelvű tudománytörténeti irodalomban kevés az olyan munka, mely nem újra és újra ismételgeti a néhol bizony kétes értékű "alapokat", hanem egy már valamelyest elfogadott képbe illeszt uj összefüggéseket, uj magyarázati szempontokat, s lép tovább az áltála vázolt kor tudománytörténetében. Rossi könyvériek e "továbblépő" gondolatai igen figyelemreméltóak s remélhetőleg olvasóit is hasonlókra készteti. A könyv szabatos fordítását Képes Judit készítette, Rozsnyai Ervin kontrollszerkesztette, szakmailag pedig Vekerdi László ellenőrizte. A mü olvasmányos volta, valamint hivatkozásainak, adatainak megbízhatósága hármuk munkáját is dicséri. ifj. Gazda István