Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Kémiai technológiai ismeretek a magyar iskolákban 1700–1850

Oktatástörténeti irodalmunk eddig keveset foglalkozott a jezsuita tanároknak azon könyveível, amelyek a gyakorlati élettel, többek között különböző anyagok előállításával, vagy - ahogy ma már csak erős túlzással mondhatnánk - tech­nológiával foglalkoztak. Ha pedig emiitették, nagyon szélsőségesen Ítélték meg azokat. Loczka Alajos az egyiket ezek közül, Gabon Antal (1677-1735) 1717-ben kiadott munkáját kiragadva a többi közül a legelső magyarországi kémia tan­könyvként tárgyalta. Magam viszont - 13 évvel ezelőtt - azon az alapon, hogy a merev jezsuita oktatási rendszer ilyen tipusu tantárgyat nem ismert, ezt a mü- ­vet - a hozzá hasonlókkal együtt - kizárólag az iskolán kivüli ismeretterjesztés eszközéül voltam hajlandó elismerni. Az igazság valószínűleg a két álláspont kö­zött foglal helyet. Feltűnő, hogy viszonylag rövid időszak alatt több jezsuita pá­ter adott ki nagyon eltérő cimü ("Különös fizika", "A természet és mesterség csodái", "A filozófia méltósága a természet és mesterség tanúságaiból kimu­tatva", "Vidám fizika"), ugyanakkor viszont nagyon hasonló szemléletű, sőt ha­sonló méretű (kb. 12x8 cm nagyságú) könyvet latin nyelven, amely csak az is­kolások és az iskolázottak nyelve volt. így tehát, ha nem is tudjuk biztosan, hogy hogyan, mégsem zárhatjuk ki teljesen azt a feltevést, hogy a XVIII. századi je­zsuita iskolákban az arisztotelészi fizika mellett gyakorlati (technológiai) oktatás is folyt. Mit is tartalmaztak ezek a könyvek? Volt bennük a gyógyászattól a kohásza­ton keresztül az állattartásig minden, amit a szerző érdekesnek és hasznosnak tartott. Páter Thuróczi László (1682-1765) az 1720-as kiadású könyvében pél­dául a négy arisztotelészi elem szerint csoportosította a mondanivalóit. A tűz­ről szólva a csont kiégetést (de ezzel együtt a savval történő kilágyitást is), durranó arany, puskapor készítést, az arany, gyémánt, korall feloldását, amal­gámkészitést, kén oldását forró olajban, vasokker készítését stb. emiitette. Lo­gikai összefüggés sem e fejezet receptjei között, sem a levegő, sem a víz fe­jezetben nincs tul sok, még a legtöbb helyen betartott ABC-sorrend sem töret­len. A föld-elemmel kapcsolatosan főleg növényeket sorolt fel a szerző. Az utolsó ilyen technológiai jellegű jezsuita könyvvel Balogh József (1701­1756) jelentkezett 1737-ben, ez után azonban Gabon Antal emiitett úttörő köny­vét két izben is kiadták még. Eszerint el kell fogadnunk, hogy ezek a "vidám fizikák" a jezsuita iskolákban valamiféle oktatási segédkönyvek voltak. Tovább­ra is fenn kell tartanunk azt a véleményünket, hogy a kifejezés klasszikus ér­telmében vett Jezsuita oktatásnak nem képezte szerves részét. így is a későbbi un. technológiai oktatás előfutárait láthatjuk ezekben a könyvekben. Egészen más szemlélet uralkodott a protestáns Iskolákban , ott a tanárok sza­badságában állott a természettudományi (un. fizikai) előadásaikat saját elgondo­lásaik szerint alakitaniok. Rendszerint azt adták tovább, amit a külföldi egyete­mi tanulmányaik során ők maguk hallgattak. Általában jellemző az un. kartéziánus szellem, vagyis Descartes tanainak követése. Ez feltétlenül sokkal fejlettebb fo­kot jelent, mint a katolikus iskolák Arisztotelészt követő un. skolasztikus irány­zata, a természettudományi oktatásban a természetből indultak ki, az oktatás során kísérleteztek, a kémia tudományáról is egyre több helyen volt szó, igy elsősorban Debrecenben, ahol Hatvani István jogos büszkeséggel emiitette, hogy 1750-től kezdve a kémiát ha nem is külön tárgyként, de a fizika külön fejeze­teként - hazánkban elsőként - oktatta. Igen érdekes, hogy a korszerű természettudományi oktatás mellett a protes­táns iskolák tanárai nem érezték szükségét annak, hogy a közvetlen gyakorlati életre is felkészitaék tanitványaikat, vagyis nem akartak technológiai szemléletet bennük kialakítani, ahogyan ez a jezsuiták un. "vidám fizika"-iból kitűnik.

Next

/
Thumbnails
Contents