Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - Hronszky Imre: Megjegyzések Liebig és az ipari forradalom kapcsolatáról

Röviden összefoglaljuk azokat a hatásokat, amelyek Liebiget tanulmányai, majd munkásságának első szakasza során érték. Apja kis üzemében hamarosan állandó segitőtárs lesz a különféle kémiai áruk, festékek előállításában. Strubs helyesen emeli ki, hogy kapcsolata az Iparhoz ebben a korszakban egy kispolgári miliőben jön létre. Párizsba kerülve érti meg, hogy mi a különbség saját mesterségbeli tudása és a tudomány, valamint a kémiai mesterség és a tudományos alapokon űzött ipar között. Strube ezzel kapcsolatban a következőt mondja: "E fiatal kapitalista államban való tartózkodása Liebignek hozzájárult ahhoz, hogy levesse korábbi gondolkodásának kispolgári korlátait". (2) Liebig gondolkodását alakító személyes élményeket keresve, különösen kl kell emelnünk 1837-es angliai látogatását. E látogatás alkalmával kerül először kapcsolatba valc ban fejlett gyáriparral és tapasztalja, hogy az angol kémiai üzemekben a berendezés gépesítettségének és a gazdasági szemlélet színvonalának az alkalmazott kémiai eljárások szintje egyáltalán nem felel meg. Ez a felismerés, nevezetesen, hogy hiányzik a megfelelő szinvonalu kémiai műveltség a kémiai iparokban, Liebig számára alapvető kiindulópontot jelent. Liebig kiemeli, hogy Walter Crumnál, aki nála Giessenben kémiát tanult, más a helyzet. A British Association of Science ülésén summázza véleményét, rámutat elsősorban a szerves kémia, a tudomány alapvető szerepére a manufaktúrák alakulásában. 1838-ban illetve, 1840-ben irta Liebig két hires-hirhedt vitairatát a kémia helyzetéről Ausztriában illetve Poroszországban. Ismeretes az irányok sajátos hatása. Kolowrat 1840-ben meghívja Liebiget Bécsbe oktatni, Metternichhel később többször is véleményt cserél természettudományi, tudománypolitikai kérdésekről, Poroszország viszont hosszú évekig eltiltja a tanulókat a glesseni iskola látogatásától. Nézzük meg, hogyan jelenik meg tudomány és technika, ezen belül a kémia és a kémiai iparok közötti kapcsolat problémája ezekben az Írásokban. Liebignél a természettudomány, mint kettősen "hasznos" jelenik meg. Alapja az ipar fejlődésének, és az okok kutatásán keresztül a szellem fejlődéséhez vezet. Az "Ismeretekben gazdag" képzett egyének minden anyagot fel tudnak valamilyen célra használni, igy manufaktúrák, gyárak kialakulását teszik lehetővé, s ezáltal az állam hasznára válnak. Az ausztriai helyzetről szóló vitairatot ugy kell tekintenünk, amelyben a tudományfogalom is alárendelt a vitairat alapvető céljának, hogy bírálja a kémiaoktatás állapotát Ausztriában. Ezért azon tényezők közül, amelyek gátolják a tudomány behatolását a technikába Liebig egyoldalúan a tanárok szerepét emeli kl. Az alapvetőbb faktorok csak háttérbe szorítva jelennek meg: pl. hogy "az osztrák gyáros a magas vámok által védett", és ennek következményeként nem kényszerül arra, hogy tökéletlen módszerelt javítsa. (4) Ezenkívül észreveszi, hogy az alacsony munkabér, olcsó tüzelőanyag is alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a technikai fejlődés elmaradjon. Liebig utal a tanulmányban tudomány és ipar potenciális ellentétére: "Ha egy kémiai preparátumot laboratóriumainkban tudományos célokra állítunk elő, akkor nem igen érdeklődünk az után, hogy az előállítás mibe kerül. Előnyben azt az utat részesítjük, amellyel időt takaríthatunk meg. Illetve, amellyel a legnagyobb tisztaságot érjük el. A gyárosnak a feladat egészen másképpen jelentkezik. Neki ugyanezt a célt a legmegfelelőbb eszközökkel kell elérni, és ezért a mi módszerünket eldobja, bár az különben megfelelne." Liebig publikációban fáradhatatlanul ismétli alapvető mondanivalóját, a haladás az iparban csak a tudományos kutatáson alapulhat: "A haladás... vagy a véletlen következménye, vagy a pozitív igazságok és tapasztalatok tudományos és konzekvens al-