Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - Csendes László: A térképkészítés eszközei régi térképeken

CSENDES LÁSZLÓ* A TERKEPKF.SZlTP.S LSZKÖZFI RF.GI TERKEPFKFN A geodézia az emberiség egyik legrégibb tudományága. A több ezer éves öntözőberendezések, vízvezetékek, hatalmas építmények, az ókor geodéziai ismereteit igazolják. A hadászati eszközöket, az ostromgépeket, a faltörő kosokat, a bástyákat is a geodéziai tudomány elvei alapján tervezték, szerkesztették, illetve építették meg. Sajnos geodéziai irott emlék az ókorból nagyon kevés maradt fenn, igy természetes, hogy a használt eszközök, műszerek rekonstruálása is feltételezésekre szorítkozik . Bibliai elbeszélések szerint a tengeren eltévedt hajósok madarakat bocsátottak fel, s azok repülési irányából tudták, hogy merre kell a szárazföldet keresni. Ha a madarak visszatértek a hajóra, megbizonyosodtak, hogy messzire kerültek a partoktól. A XIII. században elterjedt iránytű végül is segített a fenti problémák megoldásában . A gyakorlati geometria és földadókataszter-rendszer kifejlesztését a Nilus rendszeres áradásai követelték meg, mert a birtokhatárok, ha nem lettek volna bemérve és állandósítva, az évenkénti áradások után újra szükségessé vált volna a felosztás. Ezzel a Nilus áradásai nemcsak a földmérés fejlődését, hanem egy állandó vizjelzőszolgálat megszervezését is maguk után vonták. A rómaiak a Föld gömb alakját már a császárkorban ismerték, amit a pénzükön ábrázolt földgömb egyértelműen igazol. Augustus császár pénzein a glóbuson a római sas ül, Tiberius pénzein a földgömbre keresztbe rakott kormánylapát látható. Diocletianus pénzén földgömbön futó gyermeket ábrázol, Maximinus, bolygónként kézben tartja. Pénzeken, érméken, térképészeti ábrázolással ezt követően még számtalanszor találkozunk. "A Hadtörténelmi és Katonai Térképek" kiállításán (Országos Hadtörténeti Múzeum Budapest, 1974) bemutatásra kerültek olyan érmék, amelyek részletes térképábrázolást adnak, ezzel is igazolva a térkép jelentőségét. Görög hagyomány szerint Thales szülővárosának kikötője részére távolságmérőt szerkesztett és Egyiptomban Amazisz fáraó jelenlétében a piramisok magasságát azok árnyékából számitotta ki. Plutarkhosz szerint: "Mikor a cöveket az árnyék végpontjába állítottad, melyet a piramis vetett, megmutattad, hogy a napsugarak érintése által keletkezett két háromszög ugyanígy aránylik mint a cövek a piramishoz." Hadtörténeti Térképtár. 1014 Budapest 39