Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
KÖNYVISMERTETÉS - Szitár László: A Közlekedési Múzeum évkönyvei
Kop csándi Ferenc a parádi Kocsimuzeum gyűjteményét ismerteti, igen érdekes képet rajzolva a "géperő nélküli" közlekedés magyarországi történetéről. Medvecz ki Ágnes a múzeum legfiatalabb közlekedési ágazatával, a városi közlekedéssel foglalkozik Írásában. A szerző szinte egy-két év alatt hozta össze a gyűjtemény tekintélyes eredeti anyagát, és nem egyszer remekbe készült jármű modelljeit. Az ágazat jól időzített fejlesztése egybeesik azzal az időszakkal, amikor sorra alakulnak át vidéki városaink közlekedési berendezései, nem is beszélve a fővárosról, ahol egymás után jelennek meg az uj járműtípusok, és nap mint nap selejtezik a kiöregedett jármüveket. Dr. Jasinkszy István a múzeum közel két és fél ezer darabból álló térképgyűjteményéről ír. Ezek között vannak igen jelentős közlekedéstörténeti dokumentumok. A kötet n. részét módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok foglalják le. A fejezetet dr. Szí tár László: "Múzeum, propaganda, közművelődés" cimü tanulmánya vezeti be. Rámutat arra, hogy az utolsó két évtized alatt hazánkban gyökeresen megváltozott a muzeumok szerepe, a muzeumok és a közönség kapcsolata. Először 1958-ban a párt művelődéspolitikai irányelvelvei koordinálta kulturális forradalmunkat. Majd 1961-ben konkrét útmutatásokat adott, hogy a muzeumok a kiállítások rendezésénél fokozottabban vegyék figyelembe az átlagos múzeumlátogató igényét. Az 1963-ban megjelent törvényerejű rendelet pedig már meghatározta a muzeumok szerepét a népmüvelés szolgálatában. Végül 1974-ben az MSZMP Központi Bizottsága hosszú időre irányt mutató határozatot hozott "A közművelődés fejlesztésének feladatairól", amely megállapítja, hogy a dinamikusan fejlődő kiállítások mellett a közművelődési feladatok vállalása tekintetében bátortalanság mutatkozik a muzeumok munkájában, A szerző ezután részletesen foglalkozik a Közlekedési Múzeum közművelődési és ennek érdekében kifejtett propaganda tevékenységével. Egy érdekes táblázatban számadatokkal is illusztrálja a múzeum ilyen irányú tevékenységét. L ázár István a Párádon kiállitott esztergomi diszhintó restaurálásának Izgalmas történetét irja le. Dr. Halász Tibor "A közforgalmú távolsági áruszállítás fejlődése Magyarországon" clm alatt tárja fel kutatásai eredményét, Bálint Sándor értékes adathalmazzal mulatja be az aradi első magyar autógyártás történetét. Kóczlánné Szentpéteri Erzsébet a magyar hid- és alagutbárcákról ir, míg a többi szerző a II. és ni. részben tesz közzé egy-egy tanulmányt, Illetve rövidebb ismertetést. így B iró József a MÁV Hajózás történetét dolgozta fel és ismerteti a magyar hajógyártás első gőzöse, az "Árpád" valóban kivételesen szép modelljét. Rév Pál a magyar repülőgép-ipar kialakulásával foglalkozik és ír a motoros repülés 70. évfordulójára készült modelljéről. Med veczki Ágnes a budapesti városi forgalom szabályozásának kialakulását tanulmányozta behatóan és ezt ismerteti. Egy másik cikkében pedig bemutatja a millenniumi földalatti vasút faburkolatu kocsijait. Koltai Mariann a "Derű" mozdonymodell hiteles történetét irja le, eloszlatva a modell körül kialakult legendákat. Majd egyik legújabb modelljéről, a MÁV elővárosi ingaszerelvényeinek vezérkocsijáról informál. Tisza István a Magyar Hajós-naptár küzdelmes "életét" bogozta ki, majd Barkóc zi Jolánnal a közlekedési vállalatok üzleti jelentéseinek katalógusát állitotta össze és tette közzé az elmúlt idők gazdasági életében buvárkodóknak nyilván nem kis örömére. Végül ezt a kötetet is a Közlekedési Múzeum munkatársainak 1972-1973 években megjelent szakirodalmi munkáinak, cikkeinek, tanulmányainak felsorolása zárja, ami ezúttal is hat tömör apróbetüs oldalt tölt meg. Szitár László
