Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
KÖNYVISMERTETÉS - Vámos Éva: Faller Jenő: Jó szerencsét!
Dr. Pallér Jenő: Jó szerencsét! Események, k épek a bá nyászat múltjából, Bp, 1975, 170. old, A könyv a Műszaki Könyvkiadó gondozásában jelent meg a 25. bányásznap emlékére. Az idestova 10 éve elhunyt szerző posthumus kötete az alkalomhoz méltó, szép kiadvány, 124 reprodukcióval, 170 oldalon. A szerző, mint ezt 1960-ban irt bevezetése is. hangsúlyozza, e régi szakma jelenkori művelőinek szánta szórakoztató, tanulságos olvasmányként könyvét. Éppen ezért a kötet szigorúan műszaki-történeti szempontokat vesz alapul. Három fejezetre tagolódik, ezeken belül két-három oldalas egységekben többnyire egyegy műszaki probléma felvetődését és a megoldás fejlődését mutatja be. A szerző a világ bányászati technikájának fejlődését tárgyalja, de minden fejezeten belül hangsúlyozza azokat a részeket, amelyeknek megoldásában a magyar bányászat járt élen, vagy kiemeli, hogy melyik uj technológia, mennyi idő múlva és honnan került hazánkba. A kötet első fejezete bányászatunk legrégibb tárgyi és Írásos emlékeit mutatja be (a Lovas község határában feltárt őskori festékbánya, illetve a "solmeci" bányajog). A mű legnagyobb részét kitevő második fejezet "Munkaeszközeink, munkamódjaink és bányamüszaki alkotásaink a feudalizmus és a kapitalizmus idejében" címmel, veszi sorra a bányászattal kapcsolatos feladatokat az ásványi kincs feltárásától, a bányatermék elszállításáig. Egy szakasz a bányászat ősi eszközeit mutatja be több más a személy- és teherszállítás problémáit ismerteti bőven illusztrálva, A vizemeléssel, valamint a föld alatti munkahelyek elviselhetővé tételének (világítás, szellőzés, biztosítás) kérdéseivel is foglalkozik egy-egy szakasz. Megismertet a szerző az 1627. február 8-i első bányabéli robbantás történetével, és közli a jegyzőkönyv magyarra fordított szövegét is. Terjedelmes rész foglalkozik a bányászat energiaproblémáinak megoldásával, a vizi erőtől a villamos mozdonyig. Helyet kapott ebben a fejezetben a sujtólég elleni küzdelem története, és a Davy-lámpa bevezetése éppen ugy, mint Brennbergbánya rövid története és sok más kérdés. A harmadik fejezet "Bányászatunk élő örökségei" cimen az eszközök és technikai megoldások helyett most már az embert állítja a középpontba. Megemlékezik itt a szerző az 1525-26-os első magyarországi fegyveres bányászfelkelésről (Heckenast Gusztáv kutatásai alapján), régi bányászviseleteket és szokásokat mutat be, megmagyarázza a "Jó szerencsét!" köszöntés eredetét. A bányászattudomány szervezeti fejlődésének két fontos eseményét is tárgyalja: az első nemzetközi bányászati és kohászati egyesület megalakulását Selmecbányán, 1786-ban és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület létrejöttét 1892-ben. A bányászati technika történetének minden problémáját tárgyaló könyvet a szerző lendületes stílusa teszi kellemes olvasmánnyá. írója hangsúlyozottan népszerűsítő műnek szánta ezt a könyvet, de negyvenéves bányászattörténeti kutatásain alapulva olyan összefoglaló munka jött létre, amely a kutatónak is jó kiinduló pontot, a muzeológusnak bőséges képanyagot nyújt. Vámos Éva
