Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Trecentenary of the Royal Observatory Greenwich
a szerző kimutatja, az első európai csillagdák mindegyik gyakorlati feladat megoldására, többnyire pontos naptárkészités céljából létesült. Nagy kár, hogy az egyébként alapos tanulmány nem emliti Vitéz János nagyváradi obszervatóriumát, amely az 1460-as évek elején létesült, és korának legkiválóbb "modern" műszereivel volt felszerelve. (Ez a hiány annál meglepőbb, mivel a nagyváradi észlelőhelyet az idegennyelvü csillagászattörténeti szakirodalom több helyen is emliti.) K. G. Forbes "St. Pierre, Flamsteed és a hosszúságok a tengeren" cimmel a földrajzi hosszúság meghatározásának fejlődéséről, a mozgó hajók fedélzetén is használható módszerek kialakulásáról közöl uj adatokat. Megkísérli, hogy tisztázza azt az időről időre fellángoló elsőbbségi vitát, amely az angol és francia kutatók közt folyik, elismerve Sieur de St. Pierre elgondolásának prioritását a holdhelyzetből mérhető hosszúság-meghatározás terén (1672). Az angol P. II. Sadler ''Holdtávolságok és a Nautical Alma nach" c. ismertetése hasonló tárgykörrel foglalkozik. A máig is évente kiadott Nautical Almanach (Tengerészeti Évkönyv) volt az első csillagászati táblázat-gyűjtemény, amely főként a gyakorlati szempontok szem előtt tartásával, elsősorban a tengerészek számára készült. Érdekesen szemlélteti a szerző, hogy a tengeren végezhető földrajzi hosszuságmérés problémája miként befolyásolta az 1767 óta kiadott Almanach formáját. A. Chapman (Anglia ) előadása "A Királyi Obszervatóri um főmüszerei és azok h asználata" vitathatatlanul a kötet egyik legérdekesebb tanulmánya. A szerző nem csak leirja azokat a csillagászati szögmérő és időmérő műszereket, amelyek az alapítást követő első évszázad során voltak használatban, hanem részletesen taglalja a berendezések előnyeit és hátrányait, működésüket és kezelésüket. Igen hasznos adatokkal szolgálhat mindazoknak, akik a XVII-XVIII. század térképészeti, geodéziai és természetesen csillagászati műszereivel foglalkoznak. G. L'K Turncr (Anglia) "Tudományos m űszerk észítők londoni piaca a XVHI . sz ázadban" c. beszámolója ugyancsak értékes forrása lehet mindazoknak, akik a 200-250 évvel ezelőtti optikai és finommechanikai ipar története iránt érdeklődnek. Számunkra ez a tanulmány azért is érdekes, mert a XVÜI. század magyarországi csillagászata és geodéziája erősen kapcsolódott az angliai műszeriparhoz. (Erről a kérdésről e sorok Írójának tanulmányát olvasták fel az ülésen.) P. S. Laurio (Anglia) "Az észlelők élete" c. értekezése inkább kortörténeti tanulmány a XVH-XVni. század csillagászainak mindennapi gondjairól, ma sem ismeretlen problémáiról. (Kiváló adatokkal akár egy történeti regény vagy esszé számára.) H. M. Smith (Anglia) "A greenwichi idő és a kezdőmeridián" c. nagyon alapos tanulmányban tájékoztat a greenwichi zéró-délkör történetéről. Csillagászat- és földrajztörténeti szempontból egyaránt értékes és alapvető értekezés, amely mellékletben közli a római Nemzetközi Geodéziai Konferencia 1883. évi, és a washingtoni Konferencia 1884. évi határozatának teljes szövegét, amelyben a kezdőmeridiánt Greenwichben rögzítették. ifj. Bartha Lajos
