Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pesti vízvezeték tervei (1857–1868)

Mig folytak a tárgyalások a társulat létrehozásáról, alapszabályainak jóváhagyásáról, Szapáry külföldön járt. 1865-ben le is akart mondani a vezetésről, arra hivatkozva, hogy a városi tanács Bürgermeisterrel az ő rovásukra tárgyalni kezdett. A vízvezeték ügyét 1866 nyarán a városba betört kolera lenditette előre. A járvány az ország észak-nyugati részén ütötte fel fejét, a Csehországból szabadságolt katonák hurcolták be. Pesten az első megbetegedés 1866. augusztus 19-én volt. A járvány végéig - november 17-ig - a betegek száma 4075-re emelkedett.

50

' A kórházak, az egészségügyi bizottmány és a különféle városi szervek egyre inkább sürgették Szapáryt, hogy bármilyen módon is, de oldja meg a vízvezeték kérdését.

51

) 1866. október 31-én

52

) Szapáry azzal mentegetődzött, hogy a terveket felül kellett vizsgálni, azért húzódott el a dolog. Egy hónap múlva, csaknem egy évtizedes huzavona után 1866. november 29-én

53

' elkészült a városi tanács és a vízvezetéki társulat között kötendő szerződés tervezete. Elbírálására Havas Ignác vezetésével bizottmányt küldtek ki. A terv első változata szerint a társaság 60 évre kizárólagos jogot kap a várostól, hogy a belső és külső telkeket vezetékes vízzel lássa el. A város kiköti, hogy a viz tiszta és egészséges legyen. Vitás esetekben a Magyar Királyi Egyetem Orvostani és Vegyészeti Osztálya fog dönteni. Az előzetes elképzelések szerint a tanács kötelezi magát napi 1080 m3 viz felhasználására, amiért 54, 30 literenként évi 1 Ft 80 krajcárt fizet. Ha ennél kevesebb a vízfogyasztás a közkutakban és a városi intézményekben, akkor a fennmaradt mennyiséget a Városligeti tóba vezetik. Ha az előre meghatározott mennyiség kevésnek bizonyul, a társulat - hasonló áron több vizet is a város rendelkezésére tud bocsátani. A vezeték kutjai számára átadják a kért lipótvárosi telket. Ha szabályozzák a Dunát, ezt fel kell majd tölteni. Az utcákon a házak kapujáig rakják le a csöveket. A házakba a vizet bárki bevezetheti, de a társulat ellenőrizni fogja a munka helyességét. Napi 54,30 1 viz fogyasztásáért maximálisan évi 3 Ft-ot kell majd fizetni. A városi tanács folyamatosan beváltja a társaság részvényeit. 60 év múlva a vizmü a város tulajdonába megy át, a társulat a gépekből lefolyó melegvizből fürdőházakat és "ruhamosó intézeteket" létesíthet. Két éven belül beállitják a gőzgépet, megépítik a tároló medencét és bevezetik a vizet az előzőleg kijelölt utcákba. A társulat Ígéretet tett arra is, hogy a vízvezetéket a város további utcáira is kiterjeszti, ha azokban a vizből származó jövedelem a befektetett tőke 8%-át meghaladja. A többi tervezőhöz hasonlóan - ők Is vállalták a tűzcsapok felállítását az egyes utcákban. A 6% feletti jövedelemből a város is részesedik oly módon, hogy a pénzt a törlesztési alap létesítésére fordítják. A vízvezeték mellett - a társulat jogaínak megsértése nélkül - bárki áshat vagy fúrhat kutakat, létesíthet házi vizvezetéket, használhatják városi célokra a Rákos-patak vizét. Továbbra is lehet a Dunából vizet meriteni, a közkutakból házi használatra edényben vizet hordani. Tűzoltásra a társulat ingyen ad vizet. Épitési terveiket a városnak bemutatják, hogy a munka ellenőrizhető legyen. Előre bejelentik a csőlerakást is. A városi tanács megvédi a társulatot a károsodás ellen. Ha nem fognak megfelelni a követelményeknek, még a szerződésben meghatározott idő előtt felosztanak. Vitás esetekben választott biróság dönt. A szerződés akkor jogerős, ha a felek aláírják, és a Helytartótanács jóváhagyja. A tervezet második változatában 90 évre kérik a kizárólagos jogot. Ha a péna romlik, akkor az előre meghatározott vizdijon felül a város aglót fizet, hogy a társulat ne károsodjék. A lakosságnak szállítandó viz árát 3 ezüst Ft-ban határozzák meg. Akkor hajlandók a vízvezetékeket kiterjeszteni, ha egy-egy utca fogyasztása 24 óra alatt eléri a csőben lévő viz 6/10 részét. A társulat megegyezés szerint elvállalja az utcák öntözését is, nehogy visszaélés legyen a csapok kezelése körül.