Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
KRÓNIKA - Heckenast Gusztáv: A II. nemzetközi ipari műemlékvédelmi kongresszus
A kongresszus munkaülései három szekcióban folytak. A rendezőség a bejelentett előadásokat "az iparrégészet elméleti szempontjai", "a technikai műemlékek dokumentációja", és "a technikai műemlékek fenntartása" tárgykörökbe csoportosította, gondosan ügyelve rá, hogy a szekcióülések egymással időben ne ütközzenek. "Az iparrégészet elméleti szempontjai" c. szekció ülésein Richárd Pittioni (Wien) és Jan Pazdur (Warszawa) elnökölt. A szekció legjelentősebb előadását Akos l'aulinvi (Mnrburg) tartotta: "Indnstricarehaologie oder Geschichte der materiellen Kultur?". és határozottan a második mellett foglalt állást; az iparrégészet az ő felfogása szerint az anyagi kultúra történetének egyik részterülete. Paulinyi álláspontját támogatta a lengyel delegáció, a nyugat-németek egy része, és - a terminológiai kérdést a tartalom kérdésének alárendelve - a kelet-német Wachtler is. Az iparrégészet gazdaság- és társadalomtörténeti stúdium voltát hangsúlyozta Pittioni, aki igy - anélkül, hogy ezt észrevette volna közel került a marxista delegátusok álláspontjához. Rendkívül szenvedélyesen fordult szembe Paulinyival Neil Cossons (Ironbridge). és élesen elhatárolta az ipari műemlékek védelmét és tudományos feldolgozását mind a gazdaság- és társadalomtörténettől, mind a technikatörténettől. Lényegében Cossons álláspontját fogadták el az angolok, az amerikaiak és a svédek. Ebben a szekcióban hangzott el Eberhard Wáchtler (Freiberg) előadása a keletnémet iparrégészeti kutatásnak a gazdaság- és társadalomtörténet súlyponti kérdéseihez kapcsolódásáról, és Oerd Weisgerber (Bochum) előadása: "Montanarcháologie als Industriearcháologie", a bányászattörténet régészeti emlékeinek gazdaság- és társadalomtörténeti értelmezéséről. "A technikai műemlékek dokumentációja" c. szekcióban Marié Nisser (Uppsala) és Eberhard Neumann (Münster) elnökölt. Az itt elhangzott előadások egy része valóban a műemlékek tudományos dokumentációjával foglalkozott. Fredric r.edoire (Stockholm) és Marié Nisser a svédországi ipari műemlékvédelmet, Rainer Slotta (Bochum) a víztornyok városképi jelentőségének építészeti vonatkozásait ismertette. Más előadásokban - Keith Falconar (Bath), Péter White (London) - az iparrégészet társadalmi munkásainak problémái álltak előtérben, igen nagy visszhangot keltve; ugy látszik, a nyugati országokban ezek az önkéntes iparrégészek képezik a kutatás széles társadalmi bázisát. Ebben a szekcióban kaptak helyet a leginkább történeti előadások is. Ileckenast Gusztáv (Budapest) a magyar vaskohászattörténet, Danuta Molenda (Warszawa) a lengyel bányászattörténet tárgyi és irott forrásairól, Philippus Bosscher (Den Helder) a szélmalmok 1580 utáni ipari elterjedéséről beszélt Németalföldön. "A technikai műemlékek fenntartása" e. szekcióban Georges van den Abeelen (Bruxelles) és Neil Cossons elnökölt. Kiemelkedő előadások voltak ebben a témakörben Manfréd Wehdorn (Wien) az osztrák, Sven Rydberg (Falun) a svéd, Morgan Rees (Cardiff) a walesi, Eric DeLony (Washington) az amerikai és Wojciech Kalinowski (Radom) a lengyel ipari műemlékvédelemről. Egy-egy múzeum munkáját ismertette Stuart Brian Smith (Ironbridge), Jerzy Jaros (Sosnowiee) és Ján Nóvák (Banska Stiavnica). A szekcióülések után került sor "fiz iparrégészet társadalmi szempontjai" c. téma megvitatására Albrecht Timm (Bochum) elnökletével. Wolfhardt Weber (Bochum) és Helmut Bönnighausen (Münster) a munkáslakások és lakótelepek történetével és műemléki megtartásával, Ferhard Seib (Marburg) egy XK. századi kasseli öntőház építészettörténeti és ideológiatörténeti elemzésével foglalkozott, Roland Günter (Oberhausen) pedig az iparrégészet társadalmi vonatkozásainak 34 tézisbe foglalásával az egész témakör átfogó vizsgálatának megalapozására tett kísérletet.
