Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pesti vízvezeték tervei (1857–1868)
rőberendezés lesz. A tisztaviz-tároló köbtartalma 3758,02 m 3 . A városi hálózatba 2 db, egyenként 55 LE-s gőzgép fogja nyomni a vizet. A csövek hossza az első időszakban 44,69 km. A második periódusban a szívóberendezést kiegészítik egy 30 LE-s gőzgéppel, egy nagy alapterületű deritő medencével, 2 szűrőággyal, 3898,34 m 3 űrtartalmú tisztaviz-gyűjtővel, 1 db 55 LE-s gőzgéppel. A három erősebb gépet összesen 9 kazán fogja fűteni. Lefektetnek 42,74 km uj csővezetéket is. A harmadik szakaszban lesz még egy 2478, 54 m3 űrtartalmú derítő medence, 3 db összesen 12 685 m 2 szürőfelületü szűrőágy, egy 4273,06 m 3 űrtartalmú tisztaviz-gyűjtő medence, 2 uj 55 LE-s és 30 LE-s gőzgép. Az utcákban 61,33 km hosszú uj csővezetéket fektetnek le. 41 ) Grissel és Docwra az adott pillanatban jól mérték fel a város vízszükségletét. A lakosság számának növekedésénél azonban csak a természetes szaporodást vették figyelembe. így 1883-ban is csak 187 371 fővel számoltak, holott a népesség már a városok egyesítése előtt is több volt ennél. A tervezett vizvezeték kivitelezése - főleg a nagy alapterületű szűrőágyak miatt - igy is rendkivül drága lett volna. A kritikusok több ponton bírálták a tervezetet. Ellenezték a mesterséges szűrést, tul soknak tartották a csőhálózatot, a gőzgépek teljesítményét. Kifogásolták azt is, hogy a csövek vékonyak, és igy a mellékutcákban nem lesz elég nyomás. 42 ) 1864. január 20-ra készült el a városi bizottmány segítségével létrehozott társulat "Emléklrat"-a. A szerzők elöljáróban Ismertetik az addig elért eredményeket. Különféle vízvezeték-tervekkel a város már rendelkezik, amelyek szerzői megegyeznek abban, hogy a lakosságot szűrt duna-vízzel kell ellátni. Kb. 1 millió Ft befektetéssel a Belvárost, Lipótvárost, valamint a külvárosokban lévő főutakat tudják bekapcsolni a hálózatba. Egyéb szempontból a tervek között nagyok a különbségek. Egyáltalán nem tisztázott kérdés, hogy ki fogja a költségeket fedezni. Részvénytársaság formájában kívánják megoldani az építést, de csak olyan formában lehet, ha a város is támogatja őket. A vállalkozás nem fog segélyezésre szorulni, de a pénzügyi helyzet általában véve rossz. így csak a nagyobb vagyonnal rendelkezők egyéni kezdeményezéséből lehet a társaságot összehozni. A magánosok is csak ugy fogják pénzüket befektetni, ha legalább az 5%-os kamat biztosítva lesz. A város támogatásának két formája lehet: vagy olyan rendelkezést hoznak, hogy a háztulajdonosok a házbér egy részét a vizvezeték céljaira fizetik, vagy kamatbiztositás lesz. A vizmü idővel a város tulajdonába mehet át. Megkérdezték a Gazdasági Bizottmány véleményét is. Ok lehetetlennek tartották azt, hogy a vízvezetéket a város közköltségen épitse meg. Azonban a kamatbiztositást sem vélték megoldhatónak. Úgy gondolták, hogy ha a város biztositja a jövedelmet, még lassabban fognak haladni a munkálatok, hiszen nem lesz semmi ösztönzés. Szerintük sokkal jobb, ha a város - mint az néhány tervben is szerepel - bizonyos mennyiségű viz fogyasztására kötelezi magát. Ezt 1629 m3/n-ban határozták meg, aminek ára évente 30 000 Ft lesz. 43 ) Zsigmondy Vilmos kutmestert bizták meg, hogy végleges terv kidolgozásához mérje fel a város vízszükségletét. Mint régi pesti lakos, jól ismerte a helyi viszonyokat és a korábbi tervezőknél részletesebb számításokat végzett. Felmérésében a vízhasználat valamennyi formáját figyelembe vette (utcák locsolása, közkutak, középületek, ipari viz, kertek locsolására fordítandó menynyiség, Városligeti tó g feltöltése). Véleménye szerint a város vízszükséglete a téli hónapokban 13 579,4 m /n, a nyári időszakban 17 369 m 3 /n lesz. E tervezet az első, ahol a kiszáradással fenyegető tó megtöltése is szerepel.
