Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Károlyi Zsigmond: A vízépítés és vízhasználatok gazdasági-műszaki kérdései a XVIII/XIX. században, a rendszeres szabályozások megkezdése előtt (1711–1846)

A tényleges munka teltételeit végre a reformkor haladó gazdasági törekvései teremtették meg. Az ellentétes érdekek, vagyis a korábbi vízhasznosítási és az uj területnyerési-leesapolási törekvések olyan összeegyeztetésére azonban, amilyenre lics/.édcs József Sárvíz-szabályozási terve példát nyújtót! - ritkán nyilt lehetőség. A további fejlemények, a mull század első felének eredményei ma már közismertek, hiszen az eddigi vízügyi történeti kutatás elsősorban ezekkel foglalkozott. Kitéri itt most csak a leglényegesebb mozzanatokra utalok. A század első évtizedeit a piaci árutermelés térhódítása jellemezte, s ilyen körülmények között az ismétlődő árvizek (181(),. 1830. 1840, 1841/45) egyre nagyobb megrázkódtatást okoztak a gazdasági életben. így vált általánossá az igény a folyók szabályozására és árvizi kártételeik megszüntetésé re. A Tisza szabályozásának követelésével először a felső-tiszai nagybirtokosok léptek fel - az itt kialakult majorsági gazdálkodás érdekében. A Felső-Tisza völgyére szorítkozó ármentesítés azonban azt jelentette volna, hogy az itteni árterületeken korábban tárolt árvizekel a Közép-és AlsóTisza árterületeire szorítják, megnövelve ott az árvizek magasságát, tartalmát, és fokozva az ősi települések árvizi elöntésének veszélyeit. Ezért tartotta szükségesnek Széchenyi István az 1 S44 45. évi tapaszlalatok alapján a Tisza egységes szabályozását és vetette fel az egész' Tiszavölgy általános rendezésének programját, amelyben a vizek kártételeinek megszüntetése mellett, - nagyrészt Vedres és Beszédes hagyományőrző elképzeléseinek hatására-, a "vizek mindennemű hasznosításának" is nagy szerepet szánt. (Ezért hívta meg tanácsadónak az. olasz Paleocapát is. aki a Pó-völgy ármentesitését vezette, ahol a "védmunkálatokat" a terület öntözéses gazdálkodásának megteremtése követte.) A hatalmas program első lépését jelentő folyószabályozás és ármentesítés terve Vásárhelyi Pál nevéhez fűződik, aki azt a Lányi Sámuel által vezetett Tisza Térképészeti Intézet vízrajzi felvételei, valamint az elődök és kortársak előmunkálatai alapján dolgozta ki (6). A Tisza-szabályozás megkezdésével - 184(1. augusztus 27-én - vette kezdetét hazánkban a rendszeres szabályozások korszakalkotó munkája, amely az ország mai területének kereken 1/4 részét védte meg az árvizektől és biztosította a rendszeres mezőgazdasági termelés számára. (7) Irodalom l 1. Tripartitum opus juris - Regni Hungáriáé. 1514 . I. rész 133. cím. 2. Litzner János - Sándor József: Ideál Charte des Theiss Stromes.. 1776. 68 x 48 x, No. 1-30. Egri Áll. 14. T 117 3. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza 1. köt. Bp. Akad. K. 1963. 4. Kovács József: Lehetett-e az Alföldön vizierőmü? 2. kiad. Gyula, 1957. 5 p. ill. 5. Szabó Lajos: A "Mirhó-Gáttyának" építése. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, 1973. 151-158. p. ill. Bibllohr. 157. 6. Botár I. - Károlyi Zs.: Vásárhelyi Pál a Tisza-szabályozás tervezője. Bp. VÍZDOK, 1970. (Vízügyi Történeti Füzetek 2. sz. ) 7. Botár I. - Károlyi Zs.: A Tisza szabályozása I-II. rész. Bp. VIZDOK 1971. (Vizügyi Történeti Füzetek 3-4 . sz . )