Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pesti vízvezeték tervei (1857–1868)

A várost tanácsnál azonban a vízvezeték kérdése nem került le a napirendről. Az 1MIKK március -'--án kiküldött bizottmány további tárgyalásokat folytatott, liár a bizottmányba lelkes, uj tagok kerültek (pl. Hottenbiller Lipót volt polgármester. Halassá .lános orvosi, a munkálatok rendkívül lassan haladtak előre. Az 1802. március 29-1 ülésen felmerült a kérdés, hogy a város közköltségen; vagy magántársulat részvénytársasági alapon épitse-e meg a vízvezetéket. A város zilált anyagi helyzete miatt a magántársulatot ekkor még megfelelőbbnek tartották.

2:>

' A városi tanács lstí2. május S-l döntésével elvi engedélyt adott vízvezetéki társulat alakítására. A bizottmány ezt a feladatot Hottenbiller Lipótra bízta, aki az összeférhetetlenség elvére hivatkozva kilépett a bizottmányból, és 1K(!2. november 17-én, majd december 20-án gyűlést hívott össze. Itt Szapáry Antalt nevezték ki az egyelőre jóváhagyott alapszabályokkal nem rendelkező városi vízvezetéki társulat élére. A társulat tagjai jórészt saját költségükön kezdték meg az előmunkálatokat, ezért legalább arra kértek biztosítékot, hogy míg munkálataik tartanak, a városi tanács más társulattal tárgyalni nem fog.-*'

1 Krre azonban ígéretet sem kaptak. A városi tanács 1S02. május H-Í határozatára hivatkozva egyre többen jelentkeztek már kidolgozott vízvezeték terveikkel, illetőleg társulat-alakítási kérelmeikkel a tanácsnál. Az lnoii-as években beadott tervezetek szerint az építendő vízvezeték három egységből áll: szivattyútelepből (gőzgépekkel, kazánnal, viznyerési lehetőséggel), csőhálózatból és tároló medencéből. A pályázók általában részletes műszaki leírást és költségvetést nyújtottak be, felvázolva, hogy mibe kerül a vízvezeték egyes részeinek megépitése, évi kezelése stb. 1803-ban elsőnek a már emiitett Pollák Gyula jelentkezett.

27

' A felszíni vízkivétel helyett azt ajánlotta, hogy természetes szűrést alkalmazzanak, azaz a Duna partján ásott aknakutakból szivattyúzzák a vizet. Szerinte a természetes szűrés jobb a tisztítás korabeli módszereinél. Néhány vi/.mü esetében a XIX. század közepén csak ülepítéssel tisztították a vizet. Pollák ezt azért nem tartja megfelelőnek, mert a város ellátásához túlságosan nagy medence kell, amelyben a víz megposhad A mesterséges szűrő esetében vizálló anyagból szűrőágyat kell építeni, amelyben kavics- és homokrétegen keresztül folyik a víz a tisz.taviz-gyüjtó'be. Pollák a mesterséges szűrőberendezésnél problematikusnak érzi azt, hogy a víz sok hordalékot visz magával, ami a szűrőt eldugaszolja. ' A tisztítás rendkívül költséges. A természetes szürőkut - a Duna-part északi részén elegendő vizet szolgáltat majd. Példaként említi a vasút 1859 óta működő, 437, 7 m

:i n kapacitású berendezését, illetve a Hengermalom kútját, amelyek szintén a természetes szűrés elvén alapulnak. A szürőkutakat a Hengermalommal szemben

29

' kívánja elhelyezni. Itt fúrások pozitív eredményt hoztak, és a terület a Duna szabályozása szempontjából is megfelelő. A vízszükségletet - a többi országok gyakorlata szerint - személyenként napi 54, 30 63,16 1 vízben határozza meg. A város lakosainak számát 140 000 főre, napi vízigényét ennek megfelelően 7602 m

3 n-ra teszi. Az ipar számára ezen kivül legalább 1629 m

3 vizet kíván adni. A vízvezeték két periódusban épülne. Az első szakaszban vezetékes vlz lenne a Belváros minden utcájában, a Lipótváros Hengermalomhoz közelebb fekvő területein, ezen kivül a főutakon (illői ut, Kerepesi ut, Király utca)

30

' elvinné a vizet a külső városrészekbe is. K területek lakossága - számításai szerint 4887 m

3 vizet fogyaszt naponta. Az utcákba 26,75 km csövet akar lefektetni, amelynek átmérője 46,8-10,4 cm lesz. A legvastagabb csövek fővezetékként a Váci, V Hői, Országúton,

31

' a későbbiek során az Akácfa és Sertéskereskedő

32

' utcán fognak haladni. Két szivókutat épít, amelyekből percenként 6,78 m

3 vizet kell kiszivni, hogy a napi 4887 m

3 víz szállítható legyen. A kutakat 4,74 m átmérővel, a Duna szintje alatt 5,68 m mélyen