Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pesti vízvezeték tervei (1857–1868)

tervezi. A tároló medencét a Józsefvárosban, a Kálvária hegyen akarja megépiteni. Űrtartalma 1194,6 m

3 lesz. Magassága 31,58 m a Duna 0 pontja felett, mert ilyenek a legmagasabb városi épületek is. A csövekben olyan nagy nyomást fejt majd ii, hogy tűzveszély esetén a vizet az 50 m-nél magasabb tornyokba is fel lehessen vezetni . A gőzgépek egyenként 50 LE-sek lesznek. Az utcákban a csöveken 94,80 m távolságonként összesen 180 db hidránst helyeznek el. A városban 10 közkutat tervez, olyan nagy tartályokkal, amelyekből egyszerre 12 személy vehet vizet. Tervei szerint az épitkezés 2 évig fog tartani. A munkához az első szakaszban a kamatokkal együtt 850 000 Ft, a második részben 650 000 Ft szükséges. így az egész vízvezeték 1 500 000 Ft-ba fog kerülni. A törlesztéssel és kezelési költségekkel az évi kiadás 123 000 Ft. A viz árát 54,30 1-ként 1/2 krajcárban határozza meg. Ezt nem tartja tul soknak, hiszen a puttonyokban hordott, hasonló mennyiségű Duna-vizért 5 krajcárt kell fizetni. Ilyen ár mellett az évi jövedelem 164 250 Ft; tehát a vállalkozás rentábilis lesz. Pollák terve gondosan kidolgozott, alapjában reális elképzelés. A szerző már bizonyos tapasztalattal is rendelkezett a vlzvezetés terén. O tervezte a már emiitett, vasút tulajdonában lévő vízvezetéket, amely 2, 84 m mély és ugyanilyen átmérőjű kúttal működött. Jó volt az egy főre jutó vízfogyasztás felmérése, a csövek elosztása is. A viz árát kb. olyan magasan határozta meg, mint Siklósy, hogy vállalkozása életképes legyen. Azonban Pollák tervezetének Is volt néhány hibája. Rosszul méretezte pl. a tároló medencét. A 1194,6 m

3-es medence - a félkész vízmű mellett csak 1/3 részét tárolta a napi fogyasztásnak, és l/7-t jelentette volna a teljesnek. Ilyen kis medence nem elegendő ahhoz, hogy a vízellátás a városban egyenletes legyen. Rosszul számította Pollák a város lakosságát is. Már 1857-ben 131 705 volt a népességszám, 1870-ben pedig 200 976-ra emelkedett. A kétéves építési időszakban beálló növekedést is figyelembe véve 160-180 000 fővel kellett volna számolnia, nem is beszélve a további perspektívákról. 1863-ban jelentkezett vízvezeték tervével Bürgermeister Antal kutmester is.

33

) Vizet kivánt adni a háztartásokhoz, az iparvállalatoknak, az utcák és kertek öntözésére, tűzoltásra. Szem előtt tartotta azt is, hogy a vízműből a vállalkozóknak Is jövedelmük legyen. A mesterséges szűrést ő sem vélte jó megoldásnak. Meggyőződése az, hogy a pesti Duna-part alkalmas vízvezetéki kutak létesítésére. Négy szürőkutat akart, egyenként 11,37 m átmérővel, és ennek megfelelően 1264 m

2 alapterülettel. A kutakból 12 óra alatt 7579,2 m

3 vizet tud majd kiszívni. 2 db, egyenként 100 LE-s gőzgépet szolgál. A gépeket négytornyu gépházban kivánta elhelyezni. A négy torony közül kettő a katlanok kéménye, harmadik a lépcsőház, negyedik a csövek elhelyezésére szolgál. A gépház közelében négy tartalékedény lesz, a Duna 0 pontja felett 22,12 m magasan. Ezek 26,96 m-ig lesznek vizzel megtöltve. Űrtartalmuk összesen 347,52 m

l A négy tartalékedényből a vizet a város különféle részein levő, 22,12 m magasban elhelyezett edényekbe vezetik. Az ennél magasabb épületek vízellátását ugy akarja megoldani, hogy két álló nyomócsövet épit, amelyek 37,92 m-re is felhajtják a vizet, így a harmadik, negyedik emeletekre is eljut, majd az Illés utcában34) 1954,8 m

3-es tároló medence lesz. A csővezeték keresztül halad a tartalékedényeken, a tároló medencén, és körbe megy a városon. A hálózatot három részre lehet osztani: 39 cm átmérőjű fővezeték a Nádor utcán, Bálvány utcán, Erzsébet téren keresztül az Országútig halad, innen a Kerepesi utig, majd a Sertéskereskedő, Nagyfuvaros utcán keresztül a Mátyás térig. Eljut a tároló medencéhez, majd a Ludovika kert mellett az Üllői uton vissza az Országútig.**

5

) A másik fővezeték a Kerepesi útról a Kis-