Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Heckenast Gusztáv: A nagyolvasztók elterjedése Magyarországon
gárda is. Az egyik üzemből a másikba áthelyezés, a munkásvándorlás eddig ismert szórványos esetei azt mutatják, hogy a kohászok mobilitása is vizsgálható, bizonyos szakmai szinten felül bizonyosan. A személyi kérdések vizsgálata jelenti egyben a visszacsatolást a technikatörténeti kérdésekhez is. A stájer szakemberek a Stájerországban szokásos technológiával dolgoztak, mint ahogy a karintiaiak is a szűkebb hazájukban elterjedt munkamódszereket hozták magukkal. Ha tudjuk, honnan jött a mester, következtethetünk az általa meghonosított technológiára, amelyet eredeti munkahelyén az osztrák vagy a cseh technikatörténeti kutatás valószínűleg részletesen feldolgozott már, az üzem személyzetének eredetét ismerve, az általuk meghonosított szaknyelvet is jobban értelmezhetjük. Kutatásaink végső célja a nagy összefüggések felismerése, a törvényszerűségek feltárása. Ehhez a végső célhoz a technikatörténetben is fáradságos és hosszú út vezet. Ahhoz, hogy egyáltalában elindulhassunk ezen az úton, mindenekelőtt pontosan kell tudnunk felelni arra a kérdésre, hogy "hogyan is történt"? - a mi esetünkben a vasgyártás. A technológia részletes megismeréséhez pedig nem juthatunk el, ha nem lépünk túl határainkon. Magyarország a XVIII. században és a XIX. század első felében, 1700 és 1848 között a Habsburg birodalom része volt. Gazdasági élete, technikája számtalan szállal kapcsolódott az osztrák és cseh tartományokhoz. Technikatörténeti kutatásaink eredményességének nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy hazai vizsgálatainkat összekapcsoljuk az osztrák és a cseh technikai fejlődés tanulmányozásával. JEGYZETEK 1) Herm(ann) Ign(az) Bidermann: Das Eisenhütten-Gewerbe in Ungarn, und dessen früheren Annexen einschliesslich der Militargrenze. Ein Beitrag zur Statistik und Geschichte der volkswirthschaftlichen Verhaltnisse dieser Lander. PesthGraz 1857. 2) Kerpely Antal: Adatok a vas történetéhez Magyarországon a XDC. század elejéig. Budapest 1899. (Különlenyomat A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye 1898. évfolyamából) - Edvi Illés Aladár: A vasgyártás. Budapest 1901. (A magyar korona országainak gyáripara az 1898. évben n/1) 3) Ákos Paulinyi: K otázkam historiografie zeleziarstva v Uhorsku za feudalizmu. Historicky casopis 10(1962) 135-137. 4) Ákos Paulinyi: Zeleziarstvo na Pohroni v 18. a v prvej polovici 19. storocia. (Prispevok k problémom manufakturneho obdobia.) Bratislava 1966. - Pavel Hapák: Dejiny zeleziarskeho priemyslu na Slovensku. Od konca 18. storocia do roku 1867. Bratislava 1962. 5) Schleicher Aladár: A kislődi vashámor története. Nyersvastermelés bauxitos elegyből a XVni. században. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei 21(1957) 395-411. Uő: Adatok a kohászat magyarországi történetéhez. Vin. A kislődi vashámor története. ü.r.U.o. 30(1962) 393-405. - Vastagh Gábor: A szokolyahutai vasgyártás története. Uo. 25(1960) 145-175. - Babics András: A vasérckutatás története a Mecsek hegységben. Pécs 1955. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 3.) - Soós Imre - Kiszely Gyula - Zádor Tibor: Vázlatok a diósgyőri vaskohászat 190 éves történetéből. Miskolc 1960. 5-38. Kiszely Gyula - Zádor Tibor - Zoltay Endre: A diósgyőri vaskohászat 200 éve. (Kézirat.) 6) Heckenast Gusztáv: Lányi Pál (A magyarországi korai kapitalizmus történetéhez.) Történelmi Szemle 5(1962) 18-36. - Soós Imre: Fazola Henrik és Lénárd egri vasmüvesek. Művészettörténeti Értesitő 4(1955) 29-44.