Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Heckenast Gusztáv: A nagyolvasztók elterjedése Magyarországon
7) Az Idevágó levéltári anyagból tetszés szerint idézhető a példák tömege, pl. a Garam-vidékre Staatsarchiv, Wien. Hofkammerarchiv, Rote Nr. 2535 fol. 731, Vajdahunyadra u.o. Rote Nr. 3091 fol. :2i; 1-2(;."¡. 8) Staatsarchiv. Wien. Hofkammerarchiv, Rote Nr. 2590. fol. (ilo. 9) y(orenci Gregor: Ungarisches massa und slowakisches masa . Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 10(1970) 122-128, aki jó etimológia mellett a jelentéstörténet tisztázásával adós marad. 10) Marc Bloch: A történelem védelmében. Válogatott müvek. Budapest 1974. 283. 11) Ingeborg Schreiber: Das Banater Eisenwesen im XVIII. Jahrhundert. Ein beitrag zur Geschichte des Deutschtums im Südoston. Wien 1943 (kéziratos bölcsészdoktori disszertáció). 122. 12) U.o.139. 13) Ileckenast - Nováki - Vastagh - Zoltay: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. (A honfoglalástól a XIII. század közepéig.) Budapest 1968. 7-8 és az ott megadott irodalom. 14) Maurice Daumas (réd.): Histoire genérale des techniques. I.: I.es origines de la civilisation technique. Paris 1962. 468, 586. 15) Rolf Sprandel: Die oberitalienische Eisenproduktion im Mittelalter. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 52 (1965) 315-321. Uo. Das Eisengewerbe im Mittelalter. Stuttgart 1968. 228-230. 16) Melich János: Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? Budapest 1900. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XVII(4). 22-23. 17) Heckenast Gusztáv: Etimológia és technikatörténet. (Előadás a. budapesti nemzetközi etimológiai konferencián 1974. aug. 24. Sajtó alatt) 18) Mikulik József: A Bánya- és vasipar története Dobsinán. Történelmi Tár 1880-1881. - Heckenast (a 6. jegyzetben) i.m. 30. 19) Uo. 20) Paulinyi (a 4. jegyzetben) i. m. 22. 21) Heckenast Gusztáv: Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. Budapest 1959. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 53) 22) Bidermann i.m. 114-115. 23) Staatsarchiv, Wien, Hofkammerarchiv, Münz- und Bergwesen Ungarn, Fase. 53. 1716. dec. fol. 4 1-51. Steinville jelzője gróf Gyulay Ferenc emlékiratából, kiadta Torma Károly. Hazánk 10(1888) 409. 24) Heckenast (a 6. jegyzetben) i.m. 25) (Andreas) Franciscl: Umständliche Beschreibung der zu Neusohl, in Ungarn, neuangelegten Eisen-Fabrique. Sammlung von Natur- und Medicin Wie auch hierzu gehörigen Kunst-und Literatur-Geschichten... XXXVIII. Versuch. Herbst-Quartal 1726. 493-494. Magyar fordítása rossz kommentárral Edvi Illés i.m. 40-41. 26) Ustredny bansky archiv, Banská Stiavnica. HKG . Ord. Protocoll. 1739-1740. passim. 27) Uo. Ord. Protocoll 1737. pag. 221-222. 28) A termelés üzemenkénti számbavétele a vasurbura kivetése céljából történt, 1782 és 1785 között. 29) Staatsarchiv, Wien. Hofkammerarchiv, Rote Nr. 2518. fol. 149-151. 30) Országos Levéltár, C. 43. Helytartótanács levéltára, Acta secundum referentes. 1782. Bacsák. No. 37. 31) Uo. 32) Staatsarchiv, Wien, Hofkammerarchiv, Rote Nr. 119. Subdiv. 1. fol. 96, 101.
