Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Bendefy László: A bécsi császári királyi Mérnöki Akadémia alapítása és oktatási rendje a XVIII. század végéig

a helyes- és szépirás előadásainak és gyakorlatainak óraszámát. Szigorította a latin és francia nyelv oktatását, viszont csökkentette a tánc- és illemtani, a zene- és a hittan órákat. A tanári kar személyi állományában is változásokat vezetett be. A gyengébb felkészültségű oktatókat képzettebbekkel váltotta fel. Hogy Harsch főigazgató mennyire értékelte a tanárok, illetőleg az egyes tantárgyak fontosságát, kitűnik az általa megállapított évi fizetésük összegszerűségéből. A gondnok évi fizetése 600 frt. volt; a főigazgatóé és az igazgatóé évi 400.frt; az erődépités tanáráé évi 600.-, a polgári építészet, valamint a szabadkézi rajz tanáráé évi 400.-, a latin nyelv, továbbá a történelem tanáráé évi 350.-, a hitoktatóé és a tánctanáré évi 200.- frt, stb.; a háziszolgáké és a felcseré évi 40.- frt. A gumpendorfi hadmérnöki iskola tanárai között akadunk magyar származásura is. A győri születésű Ungar (Unger) János báró kezdetben a Daun vezette ezredben hadmérnökként szolgált. Majd a breslaui (boroszlói, ma: Wroclaw) ezred parancsnokává nevezték ki. 1757-ben az ottani lőszertelepet és lőportornyot ismeretlen egyének felrobbantották. Ungar is csak nehéz sebbel maradt életben. A továbbiakban a gumpendorfi mérnök-iskolában a ballisztika tanára volt. Megemlítem még, hogy Harsch főigazgató szerkesztett egy "magatartási rendet" is és megkövetelte, hogy minden növendék ehhez tartsa magát. A rendtartásnak négy fő pontja-volt: 1. kötelesség az istennel, 2. az elöljárókkal, 3. saját magunkkal, s végül 4. tanulótársaikkal szemben. A kiadott rendtartás részletesen elemzi, hogyan kell a gyakorlatban megvalósítani az egyes pontokat. Az iskola vezetősége gondosan ügyelt arra, hogy céljait a nevelés terén is elérje. Azokat az ifjakat, akik nem tudtak beleilleszkedni a vázolt szigorú erkölcsi és tanulmányi rendbe - miként a fennmaradt kimutatások bizonyítják - rövid uton eltávolították az intézetből. A laimgrubei csász. kir. Mérnöki Akadémia (1770-1784) A haditechnika fejlődése következtében néhány évtized leforgása alatt a megnagyobbított gumpendorfi iskola épülettömbje is szűknek bizonyult. A fontos hadászati célokat szolgáló intézmény ujabb elhelyezéséről kellett gondoskodni. Ez alkalommal azonban ezt az intézkedést maga az Udvari Haditanács (a Hofkriegsrat) vette a kezébe. Mivel Harsch gróf leköszönt főigazgatói tisztségéről, helyébe a császárnő Kari Alexander von Lothringen herceget nevezte ki. Egyszersmind ugy döntöttek, hogy az igazgatói hatáskört ketté osztják. A most újból Mérnöki Akadémiának nevezett intézet gazdasági igazgatója Heilberg őrnagy lett, tudományos igazgatójává pedig Kari Clemens Pellegrini gróf táborszernagyot nevezték ki. Pellegrinit a tudományos előrehaladásnak minden vonatkozásban fáradhatatlan elősegitőjeként ismerték. Közelebbi szakterülete az erődépités; Kőniggrátz, Josephstadt és Theresienstadt erődjeit ő korszerűsítette. Az utóbbinak épitési munkálataiban részt vett kiváló magyar tanitványa, Vay H. Miklós is. Pellegrini megszüntette a tanároknak katonai rendfokozat szerinti kiválogatását, és a Genie-Corpsnál rég bevezetett szokáshoz híven az arra leghivatottabb személyeket neveztette ki akadémiai tanárokká. A matematika professzora például Ferdinánd Breuning hadnagy lett, aki önként vállalta, hogy bent lakik az intézetben, és üres óráiban a gyengébb növendékeket matematikára oktatja. Pellegrininek köszönhető, hogy a felvételnél a protestáns vallású jelentkezők is szép számmal bejutottak az akadémiára. A katonatiszti származás szükségességét sem vették olyan szigorúan, mint annak előtte. Végiglapozva az anyakönyveket, tucatjával találjuk az évenként felvettek között - például - a császár borbélyának, inasairak, sza-