Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Bendefy László: A bécsi császári királyi Mérnöki Akadémia alapítása és oktatási rendje a XVIII. század végéig

5. A csász-kir. Mérnöki Akadémia Königsegg-féle gumpendorfi épülete növendékek költségeit részben adományokból fedezték. Példaként emlitem, hogy Schellenburg báróné 40 800 forintos alapítványából 18 károlyvárosi és 6 varasdi növendék tanult; Mikos grófné 16 000 forintos alapítványa pedig 8 magyar fiu számára tette lehetővé, hogy az iskola növendéke legyen. A vezetőség azonban ugy játszotta ki a Mikos-alapítvány kikötését, hogy a hazánkba vezényelt osztrák katonatiszteknek itt született fiait magyar állampolgároknak tekintette. Az alapítványok összege 1755ben 163 000 forint volt. 1760-ban a gumpendorfi mérnöki iskola vezetését átszervezték. Mária Terézia személyes rendelkezésére Eszterházy és Thoren mellett, egy főigazgatót is kineveztek a tanintézet élére: Harsch gróf táborszernagy, a tudósképző intézet helyettes igazgatója személyében. Ugyanakkor a császárnő gondoskodott olyan anyagi alapról, amely a gumpendorfi hadmérnök-képző iskola fennmaradását legalább 90 évre biztosítja. Már 1753-ban Harsch megkezdte a hatalmas gumpendorfi parkot körülvevő szárnyépületek tervezését és épitését, ugy, hogy 1756-ban már kellő nagyságú épülettömb állott az előző évben megnyitott iskola és növendékei részére. Harsch legelső intézkedésével az iskola tantervét korszerűsítette. Olyan tanrendet állított össze, amely a szerdai és szombati napon a növendékeknek könnyebbséget biztosított. Ezzel szemben emelte az algebra ée matematika, a geometria és planimetría, valamint a trigonometria, a polgári és erődépitészet, a szabadkézi rajz,