Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Bendefy László: A bécsi császári királyi Mérnöki Akadémia alapítása és oktatási rendje a XVIII. század végéig

épitészek ebben a korban csakis ilyen zárt épületkolosszusokban tudtak gondolkozni.) Az akadémiának minden fakultása itt kapott otthont. Az erődépitészet és -ostrom oktatására még egy miniatűr erődöt is felépítettek az udvarán (4. ábra). Marinoni azonban a melki bástya ("Melker Bastei") közelében lévő saját házában (5. ábra) tartotta meg a matematikai és asztrogeodéziai órákat, mégpedig azért, mert a kiváló tudós az akkori Európa rangban legelső csillagvizsgáló tornyát és laboratóriumát ebben az épületben rendezte be. Az épületben lévő előadótermet pedig tökéletesen felszerelte a matematika és a fizikai matematika oktatására. Marinoni (6. ábra) legmagasabb szintű matematikai, azaz csillagászati és geodéziai előadásai Európa-szerte jó hirnevet szereztek az uj intézménynek. Fizikai előadásaival pedig olyan tudós gárdát sikerült nevelnie, melynek tudományos megalapozottságú gyakorlati felkészültsége, elsőrendű feltalálókat és ujitókat tudott biztosítani különösen a tüzérség és a fegyvergyártó üzemek számára. 1755. január 10-én Marinoni váratlanul elhunyt. Halála nagy csapást jelentett az egész intézmény további működésére. Mária Terézia még aznap sajátkezű feljegyzésben ugy rendelkezett, hogy Marinoni tudományos hagyatékát Daun vegye azonnal leltárba, s az értékes szakkönyveket, a csillagászati műszereket, észlelési jegyzőkönyveket és asztronómiai számításokat pedig adja át az akkor már európai hirü Hell Miksa csillagásznak, akit egyben az elhunyt utódjává nevezett ki. Hell Miksából igy lett a bécsi csász. kir. Mérnöki Akadémia legelső mrgyar származású tanára. De egyebet is jelentett Marinoni halála. Sokoldalú személyét nem tudták hirtelenében pótolni. Vezetői és tanári feladatkörét meg kellett osztani több személy között. És különben is többen jutottak arra a - legfőbb irányító fórum által is támogatott - véleményre, hogy a méreteiben közel 40 év alatt nagyon is megnőtt intézményt ketté kell osztani. E javaslat végleges elfogadásával az intézmény történetének első szakasza lezárult. A gumpendorfi csász. kir. Mérnöki Iskola (1755-1769) Az intézmény rohamos fejlődésével a Chaos-alapítvány épülettömbje hovatovább szűknek bizonyult. Ezért Mária Terézia rendeletére 1754 nyarán megvásárolták Gumpendorfban a königseggi nyári palotát (7. ábra), és ide telepitették az Akadémiában oktatási és nevelési szempontból csak tehertételnek számitó kiskorúakat és az árva gyermekeket. Az átszervezés nagyon sikerültnek bizonyult. A gumpendorfi mérnöki iskola főigazgatójául a nagyműveltségű galántai Eszterházy Ferenc gróf belső titkos tanácsos, Mosón megyei főispánt, helyettesévé pedig a Mérnöki Akadémia eddigi tanárát, az osztrák Theodor von Thorent nevezték ki. A gumpendorfi Mérnöki Iskola nagyon népszerű intézménnyé lett. Szervezetét nem kötötték olyan merev szabályok és rendelkezések, mint a korábbi Mérnöki Akadémiáét; arra azonban ügyeltek, hogy általában csak római katolikusok kerülhessenek be a növendékek közé, noha akadtak kivételek is. így - a család református volta ellenére - bejutott az iskolába Vay II. Miklós, a későbbi mérnök-tábornok is. Az iskola 15 évi fennállása alatt 663 növendéket vettek fel és kb. 540-en mérnök-hadapródként be is kerültek a hadlétszámba, de nagy részük azonnal polgári feladatot kapott. A növendékek többsége - különösen az árvák és a fiatalabbak - ingyenes helyekre jutottak be az iskolába. A fizető helyekre a tehetősebb szülők fiait vették fel. Ezeknek egy-egy tanítási évre 60-100 forintot kellett fizetniök, ezért az összegért teljes ellátást kaptak, beleértve ebbe nemcsak a szállást, élelmezést, több rendbeli öltözetet, mosást stb. hanem még a lovagláshoz szükséges hátasló használatát is. A