Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Bendefy László: A bécsi császári királyi Mérnöki Akadémia alapítása és oktatási rendje a XVIII. század végéig

2. A Chaos-alapítvány iskolája. (Ezt az intézményt Johann Conrad Richthausen von Chaos báró, selmeci főkamaragróf 300 000 rajnai forintnyi vagyonának Bécs városára örökül hagyásával alapította. A nemes adományozó egy gazdag kereskedő fiaként 1604. nov. 27-én született Bécsben. Tudását autodidaktaként szerezte; de már fiatal korában neves kémikusként és bányamérnökként ismerték. 50 éves korában a felvidéki ércbányák főfelügyelője és irányitója, vagyis ő a szomolnoki főkamaragróf. Tisztségéből folyóan már a XVR. században szorgalmazta egy bányatisztképző iskola (a későbbi selmeci akadémia) alapításának elrendelését (4). Az ő hagyatékából Bécsben 1664-ben létrehozták a "Die Freiherrlich Chaos'sehe Stiftung"-ot, ahol megkezdték elsősorban a kincstári bányák számára bányamérnökök és vegyészek képzését. 3. A harmadik kiszemelt intézmény a Liechtenstein-Szavojai Lovagi Akadémia (die Liechtenstein-Savoy' sehe Ritter-Akademie) volt. Ezt a Mária Teréziával kapcsolatban szoros rokonságba került Liechtenstein, illetve a Szavojai hercegi házak azzal a céllal alapították, hogy ott a törökök elleni háborúk céljára jól képzett és "hős" tiszteket neveljenek. A Lovagi Akadémiára csakis ténylegesen szolgáló, kiváló minősítésű, megbízható osztrák katonatisztek róm. kat. vallású fiait vették fel. Ezt a rendelkezést kiterjesztették az újonnan létesített Mérnöki Akadémiára is. Mind a három említett tanintézet székháza Bécsben volt. A térbeliségi viszonyok tehát nem akadályozták, hanem inkább elősegítették az egységes akadémia megszervezését. Más nehézségek azonban bőven adódtak. Az óriásira méretezett intézmény épületének és berendezésének költsége olyan horribilis összeg volt, amelyet sem Bécs városa, sem a bécsi Hofkriegsrat nem tudott előteremteni. A Liechtenstein hercegi ház 120 000 Rhenus forintot adományozott erre a célra. Ugyanakkor 1715-ben Wesselényi István bárót (1674-1734). az erdélyi gubernium elnökét, különböző ürügyekkel arra akarták kényszeríteni, hogy 150 000 Rhenus forinttal járuljon hozzá a Chaosféle akadémia építkezéséhez. A báró ezt kereken megtagadta; csupán feleségét tudták rávenni arra, hogy 3825 forintot fizessen e célra. A gubernátor! kinevezés előtt álló báró merev ellenállása miatt a Wesselényi-féle összeesküvés vezérének, Wesselényi Ferenc gróf nádornak elkobzott vagyonából 150 000 forintot a Chaos-féle intézmény fejlesztésére fordítottak (6). A Liechtenstein-Szavojai Akadémiába - az igen szigorú felvételi feltételek miatt - nagyon nehezen lehetett bejutni. A lovagi, bárói, grófi stb. családokból származó növendékeknek évi 8000 forint tartás - és tandijat kellett egy összegben lefizetniök, s ebből engedményt talán sohasem adtak. Ezért többen - anyagi nehézségeik miatt otthagyták az akadémiát. A kezdettől fogva "bécsinek" nevezett Csász. Kir. Mérnöki Akadémia történetében több időszakot különböztethetünk meg. Ezek: 1. Az alapitás időszaka (1717-1755) 2. A Csász. Kir. Mérnöki Iskola működése Gumpendorfban, a Königsegg-féle palotában (1755-1769) 3. A csász. kir. Mérnöki Akadémia működése Laimgrubeban (1770-1784) 4. A csász. kir. Mérnöki Akadémia a Theresianum wiedeni palotájában (1785-1797) 5. A csász. kir. Mérnöki Akadémia a lalmgrubei Szavojai Lovagi Akadémia épületeiben (1798-1851) 6. A csász. kir. Genie Akadémia működése a Znaimi Bruck kolostorának épületében (1851-1869)