Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Bendefy László: A bécsi császári királyi Mérnöki Akadémia alapítása és oktatási rendje a XVIII. század végéig

Ezzel párhuzamosan működött még 7. a csász. klr. Bombázó Alakulat (1786-1851); 8. a esász. kir. Tüzérségi Főiskola (1851-1852) és 9. a csász. kir. Tüzérségi Akadémia (1852-1869) A XVni. századi tudós és gyakorló különösen a vizügyi műszaki feladatok tervezése és kivitelezése terén kitűnt magyar mérnökeink jórésze ezen az akadémián szerezte tudását és mérnöki diplomáját. A hazánk első katonai felvételét ("Josephinische Aufnahme") végrehajtó több száz hadmérnök pedig, kivétel nélkül ennek a műszaki főiskolának növendéke volt. Ebben a tanulmányban csakis az 1. - 4. alatti, vagyis a XVIII. század végéig tartó időszakok rövid történetével, valamint az intézménynek a hazai gazdasági és közművelődési viszonyokra való hatásával foglalkozunk. A további 70 év történetére folytatólagos tanulmányokban kerül sor. A Csász. Kir. Mérnöki Akadémia alapításának időszaka (1717-1755) Még javában folyt a török elleni háború a Habsburgok spanyol ágának uralma alatt lévő nyugat- és dél-európai területek biztonságának megerősítéséért, amikor Szavojai Jenő az udvari haditanácsban a tüzérség megerősítését követelte és evégből á tüzérségi és harcászati tudomány oktatására hivatott intézmény, egy hadiakadémia alapítását javasolta. Ez 1712-ben történt, de több mint öt évnek kellett eltelnie, míg javaslata megérett a megvalósulásra. Hl. Károly az erre vonatkozó rendeletét 1717. december 24-én irta alá. Az alapító rendelet intézkedik arról, hogy az "Ingenieur-Academia"-nak nevezett főiskola háborúra felkészített tiszteket, valamint olyan, a polgári feladatokra is kiképzett mérnököket neveljen, akik értenek a mérnöki tudomány f'Ingenieur-Kunst") minden ágához. Egyaránt jártagak legyenek a matematikai tudományokban, az arithmetikában, az elméleti és gyakorlati geometriában, a statikában és mechanikában, polgári- és erődépitéstanban, ut- és hídépítésben, folyóvizek szabályozásában, mocsarak lecsapolásában, hajózó csatornák és kikötők tervezésében és építésében stb. Előírja, hogy ezekkel a stúdiumokkal a növendékeknek naponta 7 órán át kell foglalkozniuk, megfelelő órabeosztásban. Ez utóbbit az akadémia igazgatósága állapitja meg. Igazgatóul a császár Leander D' Angisola gróf hadmérnöktábornokot, aligazgatóul pedig a már akkor európai nevü Johann Jacob Marinoni udvari matematikust, Alsó-Ausztria hites tartományi főmérnökét nevezte ki, aki addig a Lovagi Akadémia matematika s geometria (értsd: geodézia) tanára volt. Marinoni készítette azt a számunkra híres felmérést a vitás osztrák-magyar (ma: burgenlandi) határvidékről, amely bői a térképet Mikoviny Sámuel állitotta össze. (Mikoviny neve ezen a mappán jelenik meg első izben magyarországi térképen.) (7) A Mérnöki Akadémia tanárai katonai és polgári személyek voltak. Ezt tükrözi a két legfőbb vezető személyének kijelölése is. D'Angisola ugyanis régi katona, Marinoni pedig polgári személy volt. Egyben ők ketten képviselték a tanári karban a tudományok magas szintjét. Legnevesebb segítőik Wirich Daun gróf táborszernagy és Johann Adam Millius hadmérnök voltak. (1743-tól - hogy az öregedő Marinonit tehermentesítsék - Millius volt az akadémia helyettes igazgatója.) Az Akadémián több korosztály tanult. Gyakran találkozunk a felvettek naplójában 9-10 éves növendékekkel de elvétve akadunk 6 éves korukban bekerült, többnyire fél- vagy teljesen árva növendékekre is. Bármilyen korú volt is a növendék, azonnal egyenruhát kapott (1. ábra). Az évfolyamot részint az uniformis jellege, ré-