Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Bendefy László: A bécsi császári királyi Mérnöki Akadémia alapítása és oktatási rendje a XVIII. század végéig

BENDEFY LÁSZLÓ* A BECSI CSASZ. KIR. MÉRNÖKI AKADÉMIA ALAPÍTÁSA ÉS OKTATÁSI RENDJE A XVIII. SZÁZAD VÉGÉIG Budának 1686. évi felszabadításával a török ereje megtört Magyarországon. A Szavojai Jenő fővezérlete alatt álló csapatok pillanatnyi pihenőt sem hagyva a visszavonulóban levő megszállóknak, 15-20 év alatt jóformán teljesen kiűzték őket az ország területéről. A felszabadulásnak azonban igen drága ára volt. A török-korban aránylag tűrhető körülmények között élő falvak lakosságát a visszavonuló törökök részint legyilkolták, részint rabszolgaként magukkal hajtották. A falvakat vagy egyik, vagy másik fél seregei dúlták vagy égették fel. Végül is a XVITJ. század elejére a felszabadított terület ember nem lakta, elvadult tájékká vált. Hogy ez a kitűnő televényü föld Ismét lakhatóvá váljék, maga Szavojai Jenő, a fővezér tett előterjesztést ITf. Károlynak: létesítsenek Bécsben vagy Bécs közelében hadmérnököket képző akadémiát. Ezt a nevezetes javaslatot - miként azt egykorú források tanúsítják - a császárral e témáról folytatott többszöri beszélgetést követően, 1710. augusztus 23-án kelt irat tartalmazza. A javaslat lényege: a létesítendő főiskolai intézmény neve legyen "Csász. kir. Mérnöki Akadémia" azaz eredeti nevén "Kays. Königl. Ingenieur Akademie"; képezzen pedig olyan hadi és polgári szolgálatra alkalmas mérnököket, akik tudományos és gyakorlati vonalon az akkori Európában a legmagasabb szintet képviselik majd. Indoklásul megemlíti a herceg, hogy ezeknek a mérnököknek olyan sok és olyan változatos feladatot kell megoldaniok a birodalomban, de különösen a felszabadított Magyarországon, hogy erre csak a legkiválóbbak és a legjobban felkészültek lesznek alkalmasak. Szavojai Jenő egy amolyan "kiválóak főiskolája"-féle intézményt kívánt alapítani. Ezt a célját többé-kevésbé el is érte. Az onnan kikerült mérnökök európai viszonylatban is, valóban a legkiválóbbak közé tartoztak (1). Érdekes lesz megemlítenünk: Szavojai Jenő a Mérnöki Akadémia alapításának egyik legfőbb érveként azt említi előterjesztésében, hogy a jövő háborúinak fő tényezőjét a tüzérségben látja. Éppen ezért az uj akadémián kell majd kiképezni a teljes matematikai és fizikai képzettségű tüzértiszteket s meg kell szabadítani a harcoló sereget a civil matematikusoktól. Nem szabad egyetlen ütközet szerencsés kimenetelét sem a civilekre bizni (2). Az alapitás végrehajtásával megbízottak ugy határoztak, hogy az akadémiára három tanintézet hallgatói közül az eminensek pályázhatnak. Ezt a javaslatot császári rendelet szentesitette. A három tanintézet a következő volt: 1. Az alsó-ausztriai mezőgazdasági akadémia (Die niederösterreichische landwirtschaftliche Akademie) (3). x

1122 Budapest, Maros u. 36.