Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Mészáros Vince: A fényképezés és a fotokémiai ismeretek első emlékei hazánkban

ipart teremtettek. A magyar látogatók ennek az iparnak az első termékeit is elhozták Pestre, Kolozsvárra. Daguerre Bécsben kiállított alkotásairól igy emlékezett meg a kortárs szemtanú Petrievich Horváth Lázár: "Fenséges találmányi... Ma hónap, meglásd édes Emiliám, annyira megyünk, hogy egymás szemében tükröző arcképeinket mi, uj vegytani procedúra által annak rendi szerint elefánt csontra vihetjük át; 'se percztől óvakodjanak ám képiróink, mert olly hün csakugyan nem találnak ők sem vonást, sem lelket, mint minők ezen miniatűré festések leendenek." (3) Mint érdekes adalékot emlitem meg, hogy az Apponyi követnek, Daguerre által sajátkezüleg ajánlott és szignált viszonylag nagyméretű daguerrotipia megvan, mégpedig Budapesten, az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményében. Sajnos állapota sürgős restaurálást kivárnia, de ki tudja ezt elvégezni? (4) A daguerrotipiák hire Bécsbe vonzotta a pesti egyetem fiatal fizika professzorát, Jedlik Ányost is. (5) Gondosan vezetett feljegyzései tudósitanak arról, hogy már 1840 augusztusában 17 váltóforintot fizetett Bécsben Payerl arcképfestőnek egy "imago Daguerrotyp-ért". Jedliket élénken foglalkoztatta a fényképezés elmélete és gyakorlata egyaránt, sőt 1842 szeptemberében, amikor újból Bécsben járt, vásárolt is egy Daguerre-rendszerü kamerát 229 forintért. Ennek ismeretében Jedliket ugy szokták emlegetni, mint az első magyar fotoamatőrt. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az az összeg, amelyért ő kameráját vásárolta, körülbelül megfelelt egy akkori pesti egyetemi tanár negyedévi fizetésének. Jedlik feljegyzései bizonyítják, hogy rendszeresen dolgozott is fényképezőgépével, s a következő öt esztendőben, a dagerrotipizálás virágkorában, mintegy 300 forintot költött fényképészeti vegyszerekre. Kétségtelen, hogy Jedlik volt a témával tudományos szinten foglalkozó első hazánkfia. Tudományos életünkben mégsem ő volt az első, aki az eljárást megismertette. A Magyar Tudós Társaságnak 1840. évi augusztus 20-án, a Lloyd palotában tartott ülésén - éppen egy esztendővel a francia akadémia emiitett ünnepélyes ülése után, - Vállas Antal ismertette az eljárást, miközben az ülésterem ablakából a Dunapartról és a szemközti várépületről két felvételt készített. Az exponálástól az előhívásig az eljárás minden fázisát a gyakorlatban is bemutatta. (6) Jedlik Ányost ekkoriban különösen a Moser-féle adszorpciós képképző jelenség (7) természettudományos magyarázata foglalkoztatta és 1842 decemberében a Természettudományi Társulatban, a daguerrotipiával összevetve erről tartott előadást. Egyébként Jedlik emiitett kamerája az egyetlen ismert, e korból megmaradt fényképe zőgépünk. Pest-Buda érdeklődő közönsége a Pesti Műegylet első, 1840. június 8-án megnyitott tárlatán találkozhatott először nyilvánosan az uj művészettel, - a tárlaton ugyanis három daguerrotipiát mutattak be. Meglepő tény, hogy a találmány nyilvánosságra hozása után alig fél esztendővel, 1840 tavaszán megjelent az első magyar nyelvű fotószakkönyv is, dr. Zimmermann Jakab piarista paptanár tollából: (8) "Daguerre képei' elkészítési módjának leirása." A daguerrotipia tudvalevőleg ezüst, vagy ezüstözött rézlemezre készült, melynek felületét a fényképezőnek magának kellett előkészítenie, fényérzékenyitenie, kezelnie. A hogyan kérdésre igy felel Zimmermann: "Mindenekelőtt a' lap' ... simitásához kell fognunk. Ez okból behintik ... tajtékkővel 's kevés olajba mártott gyapottal kerekdeden dörzsöltetik ... A' lap simitása után annak tisztításához kell fogni ... a gyapotból kis göngyöleg készíttetik, mely