Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Lőrincz Gyula: A mezőgazdasági ismeretek oktatásának hazai kezdetei és fejlődése 1848-ig

A Georgikon létrehozásának körülményeivel és történetével sokan és sokszor foglalkoztak már, igy mindig uj és uj szempontok és megállapítások láttak napvilágot. A vonatkozó irodalomban többnyire olyan állásponttal találkozunk, hogy a Georgikon kimondottan a Festetics hitbizomány szakember-utánpótlását volt hivatva biztosítani. Az alapítólevélben Festetics György valóban ugy jelölte meg a Georgikon feladatát, hogy "az a gazdaságban ezután alkalmazandó hivatalnokoknak elméleti és gyakorlati képzés által készséget adjon arra, hogy, célszerűen intézhessenek el minden olyan dolgot a mezőgazdaság terén, ami a termelésre, gyártásra, adás-vevésre vonatkozik, s amelyek a grófi ház uradalmaiban előfordulnak, vagy előfordulhatnak, s mindezekről rendes áttekinthető számadást vezessenek." A legújabb megállapítások szerint Festetics György'nyilvános jellegű gazdasági felsőoktatási intézményt kivánt létrehozni, hogy a magyar mezőgazdaság akkor elmaradt helyzetén országosan javítson intézetében kiképzett szakembereivel. A korabeli közlések valóban arra utalnak, hogy Festetics Györgynek több célja volt a Georgikonnal, mint saját uradalmait ellátni szakképzett emberekkel. A Magyar Hírmondóban 1798. szeptember 14-én azt olvashatjuk, hogy a. "Georgikon főleg a gróf tisztjeinek képzésére alakult, de mások is mehetnek oda". 1799-ben két külső hallgatója volt már a Georgikonnak. 1800-ban ismét közlik,, hogy "valamint az előtt, ugy jövendőben is" bárki fizetés, tandij nélkül hallgathatja a kivánt órákat és a választott tárgyakból vizsgázhat is. Meg kell jegyeznünk, hogy a gróf nemcsak azokat segitette ösztöndijjal, akik birtokain akartak dolgozni, hanem azokat is, akik tisztán tanulás céljából merítek oda, vagy más birtokán akartak elhelyezkedni. A Georgikonon belül olyan iskolatípusok is működtek, amelyek alapitását nem lehet megmagyarázni a grófi hitbizomány gazdasági érdekeivel. A "preparandusok", tanítójelöltek gazdasági oktatásával pl. az alapítástól kezdve foglalkoztak. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy Festetics célja a Georgikon alapításával egyrészt az volt, hogy uradalmai számára jól képzett gazdatiszteket-neveljen, másrészt az, hogy külső hallgatók részére is-lehetőséget teremtsen a gazdasági ismeretek elsajátítására. A Georgikon nyilvános jellege tette lehetővé, hogy a hazai nagybirtokok a XE. század elejétől képzett gazdasági szakembereket Is alkalmazhattak. . " Nagyváthy szerint a "Georgicon a készülő ifjakra nézve egy jóltevő intézet, a Földes TJraságokra nézve pedig egy oltsó és megbecsülhetetlen veteményes kert". A Georgikonbah Festetics György a termelés különböző ágaira akart szakembereket képezni. Ennek megfelelően a Georgikon az alábbi nyolc intézetből állott: 1) Tudományos gazdasági iskola, amely 1797-ben nyilt meg, 2) Parasztfskola (1798-ban nyilt meg), 3) Pristaldeum (1804-ben nyilt meg), 4) Erdészeti és vadásziskola (1806-ban nyilt meg), 5) Kertésziskola (1806-ban nyilt meg), 6) Ménesmester és lovásziskola (1807-ben nyilt meg), 7) Mérnökiskola (1808-ban nyilt meg), 8) Gazdaasszonyiskola (1808-ban nyilt meg), A "Tudományos.gazdasági iskola" a gazdatiszti pályára előkészítő Iskola volt, melynek^tantervét Bulla és Pethe dolgozta ki 1797/98-ban. A tantárgyak a következő három fő csoportra tagozódtak: mezőgazdasági, alkalmazott mennyiségtani és a mezőgazdának szükséges fizika-veterinaria csoportra.