Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Lőrincz Gyula: A mezőgazdasági ismeretek oktatásának hazai kezdetei és fejlődése 1848-ig

A hallgatókat vallásra, származásra, nemzetiségre való tekintet nélkül vették fel és az ösztöndíjas helyekre gyakran irtak ki pályázatokat. A Georgikon hallgatói a "főpraktikánsok". A Festetics uradalom ösztöndíjasai a "belsők", más birtokok vagy saját költségükön tanulók a "külsők". A felvételnél a szellemi és fizikai rátermettség volt a döntő, valamint megkövetelték a megfelelő magaviseletet, a latin, német és magyar nyelv ismeretét, továbbá megfelelő gimnáziumi előtanulmányt. A felvételnél Festetics György 1812, évi utasítása szerint azokat kellett előnyben részesíteni, akiknek természettudományos műveltsége volt. 1839-ben a "belső főpraktikánsok" közé csak filozófiát végzetteket vettek fel és a "külsőknél" is számon kérték a filozófiai végzettséget. A jelzett előtanulmányok megkövetelése biztosította a Georgikon főiskolai jellegét a megfelelő oktatási szint mellett. A parasztiskola célja olyan uradalmi cselédek kinevelése volt, akik az uradalomban "jó béresek, béresgazdák, pallérok" lesznek. Tanulóit "alpraktikánsoknak" nevezték. Ebbe az iskolába csak a Festetics uradalom ösztöndíjasait vették fel, "külsőket" nem. A "parasztiskola" legjobb tanulóiból lettek az uradalmi gazdák, másokból a vincellérek, kertészek, tehenészek, a leggyengébbekből pedig a fizikai munkások. A tanulmányi időt nem határozták meg előre, hanem az a tanuló szellemi képességétől függően alakult. A tananyag vallástanból, olvasásból, írásból, számolásból, valamint földmüvelésből, gyümölcstermesztésből, állattenyésztésből, méhészetből, selyemhernyótenyésztésből és erdészetből állt. A tanítást erre a célra kijelölt két főgyakornok végezte. Ezt az oktatási formát gazdasági népiskolának is nevezhetnénk. Az 1804/1805 tanévben megnyílt Pristaldeum a nagybirtokok jogi igazgatására képzett ki szakembereket. A hallgatók a gazdasági tárgyakon kívül, főleg jogi vonatkozású tantárgyakat tanultak. A tanulmányi időt eredetileg három évre tervezték, de két évvel nyílt meg, majd 1809-től egy évre szállították le. A mezőgazdasági jellegű tantárgyakat a jurátusok együtt hallgatták a mezőgazdasági intézet hallgatóival. Az "Erdésziskolában" az 1806-ban kiadott grófi utasítás szerint minden olyan tantárgyat tanítani kellett, melyekre az uradalmi erdészeti tisztviselőknek, erdészeknek, vadászoknak szükségük volt. Az elméleti oktatás három évig, a gyakorlati pedig egy, illetve két évig tartott. Később a hároméves oktatásra tértek át. A Nemzeti Gazda 1814-ben a következőket irja: "Külsőknek is szabad, stipendium nélkül, ebben az Erdei és Vadásziskolában tanulni, oly különbséggel, azok a kiszabott 3 esztendőre nem kényszeríttetnek, hanem azt vagy 1 vagy 1 1/2 esztendő alatt is elvégezhetik, vagy magukat a tanulandó tárgyakhoz alkalmazhatják." A "Kertésziskola" ugyancsak 1806-ban létesült. Az iskola tanulóit eleinte az "alpraktikánsok" közül válogatták ki. A tanulmányi idő kétéves volt és az oktatást a grófi kertész és egy tanító végezte. 1819-től csak olyan 15-16 éves fiukat vettek fel kertészinasnak, akik magyarul és németül beszéltek és irtak. A "Ménesmester- és lovásziskola" létesítésének célja az uradalmi ménesszemélyzet képzése volt. 1807-ben kezdte meg működését eleinte 2 éves tanulmányi idővel, amit Festetics László 1819-ben 4 évesre emelt fel. Az oktatást a georgikon! professzorok, az uradalmi ménesmester és az állatorvosok látták el. A "Mérnökiskolát" 1808-ban alapították, háromszintű oktatással. Felső fokon mérnököket, középfokon földmérőket és alapfokon uradalmi mesterembereket képeztek ki itt. Az alsó fokú képzés 1812-ben indult meg. A "mérnökhallgatók" tanulmányi ideje két elméleti és egy gyakorlati év volt. A hallgatók a georgikon! "főpraktikánsokkal" együtt több gazdasági tárgyat is hallgattak. A három év sikeres elvégzése után a hallgatókat Festetics Pestre küldte vizsgára, és akik a mérnöki oklevelet megszerezték, mint uradalmi mérnökök gazdasági