Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Lőrincz Gyula: A mezőgazdasági ismeretek oktatásának hazai kezdetei és fejlődése 1848-ig

A Ratio megjelenése után több ipari és mezőgazdasági iskola nyitotta meg kapuit hazánkban. Ezek közül legjelentősebb a Szarvason 1779-ben létesitett gazdasági iskola, a Practico oeconomicum institutum. Ezt az iskolát Tessedik Sámuel saját erejéből, minden külső segítség nélkül hozta létre és sokáig saját erejéből is tartotta fenn. Ez volt az első olyan Iskolaszerű intézmény hazánkban, amely főként a mezőgazdasági ismeretek terjesztését tűzte ki célul. Az intézet némi megszakítással 1780-tól 1806-ig működött, és a kilencvenes évek elején kilencszáz növendéke volt. Tessediknek az iskola alapításával az volt a fő célja, hogy biztositsa az ifjú mezőgazdák oktatását. Ezenkívül később ipari és néptanítókat képző osztályokat is létesitett. Tessedik, aki kiváló gyakorlati gazda is volt, "gyakorlati gazdasági és ipariskolája" mellett, a tanulók rendszeres gyakorlati foglalkoztatására gyakorlótelepet is létesitett. A gyakorlati foglalkozások a szövő- és festőműhelyen kivül a 6 holdas kertben és a 39 holdas tangazdaságban folytak és kiterjedtek a kertészetre, méhészetre, selyemhernyó-tenyésztésre, a talaj megművelésére, a szikes talajok megjavítására és mesterséges rétek létesítésére is. Mitterpacher Lajos professzor szakvéleménye szerint (1796) a tanitás módszere helyes és a tanitásterv mindent felölelt, ami a serdülő parasztgyerekek elméleti és gyakorlati képzéséhez elegendő és szükséges volt. Tessediknek az akkori korra gyakorolt hatását mutatja az a körülmény is, hogy Sándor cár megbizta Oroszország iskolaügyeinek rendezésével és Tessedik útmutatása alapján hozta létre Keszthelyen Festetics György gróf is 1797-ben a Georglkonnak nevezett gazdasági iskoláját és Nagyszentmiklóson 1799-ben Nákó Kristóf "kis mezőgazdasági iskoláját". Tessedik úttörő munkássága nagy hatással volt az egész magyar népmüvelésre. Mintaiskolájában, amint azt önéletrajzában olvashatjuk, "hely- és időkörülményeihez képest értelmes embereket, munkás polgárokat, ügyes gazdákat és gazdaasszonyokat akar képezni, a gyermekek, cselédek, állatok és a föld erejét jól kihasználni". A felvilágosodás eszméinek hatása alatt az elnyomott nép, elsősorban a parasztság helyzetének javítására törekedett. Új rendszerű iskolájában könyvtárat, tanműhelyt és tangazdaságot szervezett. 1791-ben országos tanügyi reformtervet terjesztett az országgyűlés művelődésügyi bizottsága elé, amelynek azonban érdemleges tárgyalására nem került sor. Az országos hirü iskolát 1806-ban anyagi nehézségek miatt végleg be kellett zárnia. Tessedik pedagógiai munkája mellett úttörő tevékenységet fejtett ki a korszerű vetésforgón, szántóföldi takarmánynövények termesztésén és istállózó állattenyésztésen alapuló gazdálkodás kialakításában. Kísérleteket végzett a szikes talajok javítása terén és meghonosította Magyarországon a lucernát. Fő müve: A paraszt ember Magyarországban, mitsoda és mi lehetne, 1786. (Kónyi János fordítása, eredetileg 1784ben németül jelent meg). Egyéb müvei közül kiemelkednek: Önéletleirása, valamint Válogatott pedagógiai müvei. A KESZTHELYI GEORGIKON A mezőgazdasági szakemberképzés történetében kiemelkedő jelentőségű a keszthelyi Georgikon létrehozása, amely 1797. július 1-én kezdte meg működését Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézeteként. Az iskolát Vergilius hires tankölteményéről, és alapitójának Festetics Györgynek a keresztnevéről nevezték el Georglkonnak..