Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Szabadváry Ferenc: A technikai fejlődés egyes jellegzetességei Közép-Európában a 18. században

A klőrmészt Kitaibel Pál 1795-ben feltalálta. Észrevette azt is, hogy ez az anyag csodálatosan fehériti a lenvásznat. De ennél több nem lett belőle. Pedig a megfelelő fehérítés a textiliparnak legégetőbb kérdése volt. Tennant Angliában ugyanebből a megfigyelésből néhány év múlva hatalmas iparágat alakitott ki. Maradandóbb eredménnyel dolgozott a kamarai igazgatás a technikai oktatás terén. A bányászat fejlesztése érdekében hozta létre 1732-ben ül. Károly Selmecbányán a bányatisztképző iskolát, melyet Mária Terézia vllághirü akadémiává szervezett át. Európa legelső műszaki főiskolája volt ez. Oktatása teljesen a praktikusságot követte és rendkivül eredményes volt. Ma már eléggé elismert az oktatástörténetben, hogy ez volt a bölcsője a világon a hallgatói laboratóriumi gyakorlati képzésnek! Ez szolgált modellül 1794-ben a párizsi École Polytechnique-nak, ahol megismerte Liebig, akinek közvetítésével került át ez az oktatási forma az egyetemekre. Hallani fogjuk azonban egy előadásban azt is, hogy az akadémiai előadások is élénk kísérleti demonstrációval történtek Selmecbányán. E korszak szülötte a szempci gazdasági-műszaki főiskola, amely afféle managerképző intézménynek volt elképzelve. Ugyancsak ebben az időben alakult Pesten (1782) az Institutum Geometricum-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű mérnökképző intézmény Európában, elsősorban a földmérés- és vizszabályozás elvégzésére alkalmas szakemberek - és milyen kitűnő szakemberek - képzése céljából. Evvel párhuzamosan fejlődött a geodéziai és hidrotechnikai műszerkészítő ipar is Magyarországon. Az egyetemekkel kapcsolatban még egy érdekes jelenséget emlitenék meg. Ebben a korban a közép-európai egyetemeken egy uj tantárgy jelent meg, a technológia cimü tárgy. Ez kezdetben a kameralisztika keretében szólalt' meg, később önállósult. Szülőhelyei a keletnémet egyetemek, legkorábban a poroszországi Halle egyeteme, ahol már a XVn. század végén találkozunk a matematikai tudományok alapjai néven, különböző gépészeti-technikai előadásokkal. 1727-ben ugyanott alakult az első kameralisztikai és gazdaságtani tanszék. Ugyanezen tárggyal göttingai egyetemen is találkozunk, mely csakhamar központja lett ezeknek az un. államtudományoknak. 1769-től az ausztriai és a pesti egyetemen is tantárgy a kameralisztika. Göttingában vált ki belőle először a technikai-technológiai ismeretek tantárgya. Johann Beckmann tekinthető e szak megalapítójának, aki, mint a kameralisztika professzora Göttingában 1770től előadásokat tartott, majd könyvet Irt Bevezetés a technológiába cimen. Az alcim sok magyarázatot feleslegessé tesz: "A kézművesség, gyárak és manufaktúrák Ismerete elsősorban mezőgazdasággal, rendőri ügyekkel és államgazdasággal foglalkozók számára." Megjegyzik a kortársak, hogy Beckmann, aki később egy több kötetes és több nyelvre lefordított "A feltalálások története" c. könyvet irt, számos üzemlátogatásra vitte hallgatóit, hogy a technológiát a helyszínen megtanulják. Érdemes megemlíteni, hogy Göttinga a hannoveri királysághoz tartozott, amely akkor perszonálunióban volt Angliával. A két ország igen élénk kölcsönhatásban állt, s Beckmannt müvében erősen befolyásolta az angol ipar, Beckmann könyvei viszont igen nagy sikert értek el Angliában. Csakhamar a környező egyetemeken, Halléban, Lipcsében és másutt is technológiai előadásokat tartanak és számos ilyen könyvet Írnak. Hermann, Beckmann egy tanítványa 1781-ben a bécsi egyetemen is meghirdeti a technológiát. Körülbelül ettől az időtől kezdve a magyar egyetemen is volt évtizedeken keresztül technológia nevű tantárgy és tanszék. A technikai ismeretek tehát a XVITJ. század végén sikeres bevonulást tartottak a klasszikus egyetemekre. Ezután a XLX. század első évtizedeiben e tantárgy hirtelen elhalt, eltűnt. Csodálatosan érthetetlen ez az eltűnés; nem is tudnám kellőképpen megokolni. Az általános reakció az oka? Vagy az egyetemek méltatlannak Ítélték magukhoz e tárgyat? Mert az eltűnés összeesik egy