Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Szabadváry Ferenc: A technikai fejlődés egyes jellegzetességei Közép-Európában a 18. században
SZABADVÁRY FERENC X A TECHNIKAI FEJLŐDÉS EGYES JELLEGZETESSÉGEI KŐZÉP-EURÖPÁBAN A XVIII. SZÁZADBAN A XVBI. század az emberiség nagy századai közé tartozik. Bár azt hiszem, azóta az emberiségnek csak nagy századai vannak, a XIX. még nagyobb és a XX. annál is nagyobb. Nyilván minden század felülmúlta az emberiség előző századait, csak ez a folyamat igen lassú volt; a fejlődés a XV1TÍ. században gyorsult fel aztán a kortársak által is észrevehető mértékűre, hogy egyre rohamosabbá váljon, olyannyira, hogy ma már aggódva kérdezzék világszerte, hová visz és meddig tarthat e száguldás véges tartalékokkal rendelkező parányi kis glóbuszunkon. Az előrevivő ut motorja mindig a technikai-tudományos fejlődés volt. Ez mindig hatott a társadalom fejlődésére, de korunk felé tartva egyre intenzivebben. Magyarország XVHI. századi története igen ellentmondásos. A helyzet egyszerüsitett jellemzése szélsőségesen ellentmondásos történelemfelfogáshoz vezethet, mint ahogy erre már volt példa. A bonyodalom abból adódik - s itt máris az egyszerűsítés hibájába esem - hogy e században voltak időszakok, amikor a gazdaságilag-társadalmllag korszerűbb, előbbrevivőbb elgondolások magyar szempontból nemzetellenesek voltak, s a reakciós álláspont a nemzeti önállóság védelmével tudott érvelni. A magyar történetírásnak, érthetően, nehéz avval megbirkózni, hogy az ország gyarmatosítását egy felvilágosult hatalom kezdeményezte. S megint egy ujabb ellentmondás, hogy gazdaságunkat távlatilag fojtó intézkedések éppen annak a Habsburg uralkodónak, Mária Teréziának idején születtek, aki a magyarokat, dinasztiájából talán a legjobban kedvelte, s a magyar királyi cimet családjában leginkább kihangsúlyozta. Ám, aki a gazdaság- és technikatörténet felől közeledik a XVBI. századbeli Magyarországhoz, az az országot erősen pezsgőnek találja. Virult a kereskedelem, fejlődött az Ipar, uj technológiák jelentek meg, sok volt az épitkezés, uj főiskolák és iskolák alakultak. Mindez nyilván sok tényezőnek volt köszönhető. Legelőször a békének. A XVHI. században béke volt, történelmünk mindeddig egyedülállóan leghosszabb békés korszaka: A Rákóczit követő szatmári békétől, ha eltekintünk Napóleon sétaút jellegű Győrig vonulásáig, akkor 1848-ig, közel másfél századon keresztül nem érintette háború Magyarország területét. Ez felmérhetetlenül sokat jelent a gazdaságitechnikai fejlődésben. Magyar szimpátiái nem akadályozták persze Mária Teréziát és kormányát, hogy elvesztvén, feladván a német-római császári birodalmi illúziókat, a Duna-medencében egy korszerű és centralizált Habsburg birodalmat ne akarjanak létrehozni. Ennek "Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest 141
