Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Bartók Imre: A szemüveg története Magyarországon

Az „okulár" szó, — mint már említettük, — a Nyelvtörténeti Szótár adatai szerint, 1544-ben fordul elő hazánkban először: „Foglaltatot oult eg okulárt aranba". (Orsz. Levélt. Nádasdy lev. 43.). Ami azt jelenti, hogy Nádasdy Tamás nádor arany foglalatba tétette az okulárját. 1547-ben történik először okulár-tokról említés. „Eg okulár tokoth" (Orsz. Levélt. Nádasdy Lev. 42.) vett a nádor. Az okulár tok külföldön már régebb idő óta volt használatos. 1599-ben Nádasdy Tamás okulárokat küld Bécsből a feleségének (Orsz. Levélt. Nád. Lev. 43.), de maga a nádor is használja, s egy ízben nem tud levelet írni, „mert nincs nála az okuláré". (Uo. 145.). Verancsics Antal püspöknek 1558-ban Mihály nevű testvéröccse „de ocularibus" ír (Verancsics Ö. M. VII. 225.) 1581-ben egy „eoregh cristal ocular ezüstbe foglalt aranyos" szerepel egy levélben. (Orsz. Levélt, III. 16. 17.) Radecius István egri püspök leltárában 1585-ben találunk okulárt. A XVII-ik századbeli nagyszombati magyar gyógyszerésznek, Fekete Imrének a Magyar Nemzeti Múzeumban levő kéziratai között található egy „Elenchus receptarum" c. gyűjtemény. Az „Electuarium pro visu oculorum" című rendelvény után a következő jegyzet áll: „Ez a Recepta miraculosa, mert Joannes IX. Pápa ezel élvén, kélencven eztendekig nem szükelkedett Ocular nélkuöl. Én pedig kelencven eztendekig nem élek Ocular (val): Archiepiscopus Strigoniensis Georgius Szelepczeni." Ez talán idézet valamely elismerő iratból, amilyent hajdanában gyakran adtak az előkelők az országot járó vándor-okulistáknak

23

. Joh. Amos Comenius (1592—1670), mint korának egyik legnagyobb pedagógusa 1650-től 54-ig a sárospataki főiskolában tanított. Itt írta meg „Orbis Sensualium Pictus, A látható világ négyféle nyelven" c. 1655-ben megjelent művét. A könyv 161-ik oldalán „Nézésre (szemek) szolgáló" üvegekre vonatkozóan olvasható: Az okulárok, hogy erősebben (élesebben) láthasson az kinek gyönge szemei vannak. A' messzelátó üveg által láttatnak (látzanak) a' messze (távul) való dolgok, valamint a' legközelebb valók. A' nagyobbétó üvegben akkorának látszik a' balha, mint egy verőmalacz. Az napnak sugári (fenve) meg-gyuityák a fát az égetóüveg által." Az e szöveghez tartozó képen 2. sz. alatt egy okulár, 3. sz. alatt messzelátó, s 4. sz. alatt nagyító üveg látható. A kép jobb oldalán a nap sugárkévéjét fadarabra vetítve, azt egy ember meggyújtja. A körmendi levéltárban talált 1693. évi számadáskönyvek említenek egy „szemport s ez az úrnak (Batthyány II. Ádámnak) kell, akinek azon felül okuláréja is van."

24

. Kupetzky János (1660—1740) kitűnő festőművészünk a bécsi udvar kedvelt festője volt. Egy 1733-ban készített önarcképe a Szépművészeti Múzeumban látható. Az 1733—36. években saját magáról készített két portrét; mindkettőn — valószínűleg angol eredetű — szemüveggel az orrán. Az egyik kép jelenleg a stuttgarti Állami Galériában, a másik a braunschweigi Múzeumban van. Pfiugk szemészprofesszor Prágában egy árverésen vette meg az egyik képen látható szemüveget, mely jelenleg a jénai Carl Zeiss Múzeum tulajdona. A pápaszem üvegei feltűnően nagyok, s a keret halcsontból készüt, mindkét üvege két rézdróttal van a kerethez erősítve. Szemüveges férfit ábrázoló freskó látható Győrben a bencés (régen jezsuita) rendház (Széchényi tér 9.) mennyezetén. E mellékalak szemén levő bőrszemüveg a kép festése idejében, 1690 körül volt divatos. Cornelis Dusart (1660—1704) festőművésznek a Szépművészeti Múzeumban őrzött egyik képe a „Köpülyözés", szegecselt pápaszemmel az orrán mutatja a köpülyözőt, akinek a fülére hajló fejfedője felett még valami tölcsérszerű tárgy van.