Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Bartók Imre: A szemüveg története Magyarországon

6. ábra. R: Marooni, Krisztus és a házasságtörő asszony, Szépművészeti Múzeum, Budapest. (Az egyik arcon kengyel szemüveg.) (Részlet.) A Magyar Tudományos Akadémia elnöki szobájában van egy, a XVIII-ik század elejéről származó fali-kárpit, A szemüvegárus. Gazdag fás és lombos háttér keretében az előtérben három alak áll: a szemüvegárus áruládikájávai, a botjára támaszkodó idősebb nő, aki felpróbálja a szemüveget és egy fiatal nő, a kísérője. Kerete egy XlV-ik Lajos stílusú, faragottdíszű keretet ábrázol, kék alapon barokkos barnás akantuszleveles díszítéssel, a sarkaiban kartusos megoldással. A kárpit 2 m széles és 4 m magas. Ismeretes az 1750 körüli évekből származó s szemüveget és nagyító üveget •egyben mutató kép. A rajta levő latin szöveg szerint: a légy elefántnak látszik. A kép a Magyar Nemzeti Múzeum történeti osztályának gyűjteményében látható. Egerben az egykori líceum épülettömbje 1763— 1782 között épült. Déli szárnyának nagytermében volt a könyvtár, melynek mennyezetét az 1548. évi tridenti zsinatot ábrázoló nagyméretű freskó díszíti. A freskó egyik részén az egyik pap a jobb szeme előtt tartott nyeles keretű lencsén át nézi a tőle nagyobb távolságban ülő társát. Minthogy ilyen távolságra a kézben tartott nyeles foglalatú lencse nagyítóként alig szolgálhatott, nagyobb valószínűség szerint, mint félszemüveg szerepelt. Vanyó Tihamér egyik munkájában

25 azt olvassuk, hogy Pannonhalmán 1778. jan. 14-én Szepesi Béla bencés a nuncius pártfogását kéri, hogy szembajára tekintettel könnyítést kaphasson a pápától zsolozsma végzésében. Félt a megvakulástól. Szemüveget használt. Szepesi a kérvényt maga írta ; betűvetése jól olvasható, tiszta, nyomtatásszerű. Kérését nem terjesztették a pápa elé, de a könnyítést megkapta. Az Esztergomi Keresztény Múzeumban ismeretlen németalföldi festő XVIII-ik század közepén készült képe látható „Nő ékszerekkel", kezében ollós pápaszem.