Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Bartók Imre: A szemüveg története Magyarországon

BARTÓK IMRE* A SZEMÜVEG TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON I. A szemüveg új keletű szó, valószínűleg a XVIII-ik század második feléből származik, őse, elődje a latinos okulárium s annak változatai, valamint a pápaszem. A Magyar Nyelvtörténeti Szótár adatai szerint legáltalánosabb megjelölése az „okulár" volt. Ez szerepel már 1544-ben a Nádasdy-féle levelezésben s ez a Pázmány Péter 1613-ban megjelent „Kalauz "-ában is. Az okulár szón kívül előfordul régi írásainkban az okolár, okollár, okula, oecula, okuláré, okorláré, okumláré és okolyák

1

. A pápaszemre vonatkozóan id. Csapody István azt írja, hogy a pápaszem Ambrosius Calepinus szótárában fordul elő először. „Ez tudomásom szerint azt bizonyítja, hogy a pápaszem neve jó régi lehet, ha Calepinus korában már szótárba kerülhetett. (Calepinus szótára először 1534-ben 11 nyelven jelent meg, az 1585. évi kiadásban már a magyar nyelv is fel lett véve.) Pedig Calepinus idézett szótárának kiadása csak 300 évvel a szemüveg feltalálása után jelent meg, melynek idejéül az 1285—1290 időszakot vallja a tudomány."

2

. Sok helyen található a pap-szem elnevezés is. A pap-szem, pápaszem szó Szenczi Molnár Albertnél 1604-ben fordul elő. Baróti Szabó Dávid 1784-ben megjelent „Kisded Szótár"-ában a pápaszem Augenglasként szerepel, szószerinti fordításául pedig „üvegszerű "-t vesz fel. Páriz Pápai 1732. és 1767. kiadású szótárának magyar részében pápaszem szerepel. A 1801-es kiadás csak okulárt ismer. A Czuezor—Fogarasi Nagyszótára így vélekedik: „Ez a szó alkalmasint nem annyira a pápa, mint a pap szóból van összetéve s a gyermekek, a fiatalok onnan csinálták, mivel az apák, mint idősebbek szokták viselni." Id. Csapody István szerint „Csak a pápaszem alakot tarthatjuk olyannak, mely megvolt és mely mai napig is általánosan elterjedt szavunk. Azt gondolom, hogy a tudományművelő szerzetesektől származik, akik az Olaszországban szerzett szemüveget a pápa nevéről nevezték el."

3 Győry Tibor szerint a pápaszem X. Leo pápáról kapta elnevezését, aki erősen rövidlátó volt; az őt ábrázoló festményeken gyakran szemüveggel látható és papjai útján II. Ulászló idejében Magyarországgal szoros kapcsolatot tartott fenn

4

. Görög tudósok már az ókorban foglakoztak optikai jelenségekkel. Euklides (i. e. 300-ban) írásaiban a fénytörés, a fényvisszaverődés törvényeit, továbbá a tükrök hatását tette vizsgálat tárgyává. Seneca (i. u. 2—65) észrevette, hogy nehezen olvasható betűk gömbölyűi vízzel teli üvegen át nézve nagyobbnak látszanak. Plinius Nero császár fény ellen védő smaragdjáról emlékezik meg. Ibn el Haitan (Al Hazán) szaracén orvos (996—1036) az optikáról írt könyvében foglalkozik a szem anatómiájával, a színekkel és a fénnyel. Ő találta fel az olvasó követ. Vala* 1068 Budapest, Rippl Rónai utca 10.