Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Jankó Béla: A gőzhajózás kezdetei hazánkban

vizi malmok keskeny kerekei 16 mozgó tábla evezőkkel hajtsák a vizet. A farán közönséges timon igazgatja a menetet födél gyanánt ernyő van rá alkalmazva, mint a szegedi kocsikra. A ponyva olajos festékkai veresre és feketére csíkozva. Belső képen a bárkában elöl egy tűzhelyen, majd két hüvelyknyi vastagságú öntött vasból készült fedeles üst (vasfazék) áll, benne bizonyos magasságban víz vagyon, amelynek forrásba hozatalára alul a tűzhelyben kőszén ég, s annak füstje különös vaspléh kürtön ereszkedik ki. Az üst körül 3 hüvelyknyi üreget hamu tölt ki, hogy a meleget tartóztassa és ezen hézagot kívülről körös-körül vaspléh köpeny borit. Felül az üst fedelének közepén vagyon a gőzbe eresztve egy vas vessző, melynek felemelkedése a melegségnek nagyságát mutatja, s közel hozzá van egy cső, mely felnyittatván a melegséget mérsékelheti. Az üstnek azon oldalán, mely a hajó hossza felé szolgál a forró víz felett vagyon egy lyuk, melyben mint szivó kutakban egy gömbölyű vasrúd jár, földszint horizontaliter melyet gőz kinyomván a hozzá alkalmazott csüngő vasrúd, két nagy vaskereket forgat, ezek más két kisebb kereket, melynek tengelye egyszersmind a hajón kívül lévő evedző kerekeknek tengelye is s így magával forgatja. A belső vaskerekek mozogván, a bárka fenekén lévő csöbörbe vizet is húznak s ebből az üstbe hajtják, hogy itt mindenkor egy arányos mennyiségű víz melegedjék, ha már forr kevés tűzzel fenntarthatni meleget, hogy szünet nélkül egyaránt nyomhassa ki s be a vasrudat s ezáltal a kereket forgathassa. Ezen bárka farához kötetik a terhes hajó s azt egész bátorsággal viszi, mint a tegnapi és mai próbák megmutatták. Ma indul még Komáron felé du. 4 óra tájban 200 mérő kőszénteherrel." A leírásból, valamint a bécsi hatósági vizsgálatok irataiból is megállapítható, hogy a hajó szerkezete és hasznosítási módja újszerű volt és gépezeti berendezése Bernhard találmányát képezte. Abban az időben a vízijárművek fából készültek. A Dunagőzhajózási társaság 1839. május 10-én kapott 15 évre kiváltságot vashajók építésére. Így az első vashajó a Dunán 1839-ben Óbudán készült „Sophie" személyhajó volt.

21 Utána 1840ben a hazánkfia Mayer Ignác által Linzben alapított hajógyár kezdett gyártani vashajókat.

22 A „Carolina" teste is fából készült. Építőjének azonban semmiféle tapasztalata nem volt arra, hogy a hajótestet a gőzgép milyen mértékben fogja igénybe venni. Ennek ellenére olyan szilárdan építette meg azt, hogy a követelményeknek mindenben megfelelt. Ez Bernhard jó műszaki ismeretére vall. ő volt az első, aki felismerte, hogy vízen egyszerre nagy mennyiségű árut csak vontatóhajóval lehet továbbítani és hajóját erre a célra tervezte. Ez kiváló gazdasági érzékét mutatta. Hosszú ideig hajók nem vontattak, csak személy és áruszállításra voltak berendezve. Két évtized múlt el, míg az első hajó után, a következő vontatógőzös a forgalomba állt. Ez az „Erős" nevű Óbudán épült hajó volt, mely 1838-ban tette meg első útját vontatmánnyal Pest ós Drenkova között.

23 Bernhard találmányának tekinthető az első hajójába beépített: a. gőzgép b. gőzfejlesztő csöveskazán c. vezérelt lapátú hajókerék d. gőzcsörlő e. kazánt vízzel tápláló önműködő berendezés.