Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Bartók Imre: A szemüveg története Magyarországon

11. ábra. Zipernowsky Károly arcképe, ezüst foglalatos orrcsíptetővel beszerzése és a közönségnek azokkal való ellátása hiányos és teljesen rendezetlen volt. Ok voltak tulajdonképpen az első igazi optikusaink. A vándor-optikusok megjelenése egy-egy városban, faluban a véletlen játéka volt. Ezek nagyrészt tanulatlan, képzetlen árusok voltak ós szemüveg-készletük sem volt mindig elégséges az igények kielégítésére. Jószeniüvegért sokan mentek külföldre, vagy hozattak onnan. Erlanger és Calderoni a külföldön szerzett optikai ismereteik és tapasztalataik alapján vállalkoztak arra, hogy hozzávetőleges biztossággal szolgáltassanak — külföldről beszerzett — pápaszemet az arra rászorulóknak, vagy ilyenek eladásánál pontosan kövessék az orvosi előírást. Tudásuk ós egyre növekvő gyakorlatuk erre képesítette őket. Erlanger Hawkins szemüvegrendelési módszerét alkalmazta, mely •a nyugat-európai országokban akkoriban folytatott gyakorlatnak is megfelelt. Egyébként a németországi rendszernek volt a híve. Calderoni az itáliai gyakorlatnak igyekezett hazánkban érvényt szerezni és •e tekintetben alapos munkát végzett. Működése sokoldalú volt; neve és üzlete a XlX-ik század első felétől kezdődően fogalommá vált. Üzletét bizalommal keresték fel. A szemorvosokkal minden tekintetben igyekezett jó viszonyt teremteni, kedvükben járni, vagy különleges kívánságaiknak eleget tenni. Ez a harmónia Hopp Ferenc működése alatt és halála után is az üzlet elpusztulásáig fennállott, Végezetül le kell szegezni, hogy Erlanger és Calderoni, illetőleg Hopp Ferenc munkássága példát mutatott a következő hazai optikus-nemzedéknek. Az Erlanger utáni években Calderonin kívül, ismert optikus volt Pesten Johann Fajth (működött 1842—1868?), akire vonatkozóan Merei Gyula: A Magyar Iparfejlődés 1790— 1848-ig, a Budapest, 1951. c. könyvének 309-ik oldalán azt ol-