Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Bartók Imre: A szemüveg története Magyarországon

vassuk, hogy 1843-ban kért és kapott engedélyt ipara gyakorlására. Fajth János, aki a tolnamegyei Bátaszéken született puskaművességet tanult ki. Bécsben és Drezdában dolgozott és műszerek készítésében is nagy gyakorlatot szerzett. Fajth, Nusz Ferenccel lépett társas viszonyba; 1845-ben fényképészeti és optikai üzemet létesített a Diófa utcában, ahol mindenféle optikai, mérnöki és fizikai műszereket készített. Optikai lencsét is csiszolt. Rendelkezésünkre áll egy cégkártyája és aláírása 1863-ból, melyek eredetije a Pannonhalmi Főapátság közp. levéltárában találhatók. Ugyanott van négy darab számlája az 1847—1863. évekből. A németnyelvű cégkártya magyar fordításban: Johann FAJTH optikus és mechanikus, Kígyó utca a Gampel féle házban Pesth Nagyválasztékú raktárában levő, a legjobb és legtisztább Solin üvegből készült szemüvegek minden fajtáját ajánlja, s az Optika minden szakába vágó tárgyakat, mint: Szemcsíptetőt, Lupaolvasó-üveget, Microskopot, Távcsövet, minden fajta Szem-üveget, közel-távolbalátók és hályogbetegek részére, stb. Rendelkezésre áll egy, a pannonhalmi Főapátság levéltárában talált Fajth aláírásával ellátott számla, mely négy nagy és négy kis csiszolt és polírozott üvegről szól, s egyben jelezve van, hogy a számla ki lett egyenlítve. Itt kell megemlékeznünk Kruspér István (1818— 1905) kitűnő hazánkfiáról, műegyetemi tanárról, aki ifjú korában a bécsi Műegyetemen (1847—50) optikai műszerekkel foglalatoskodott, ugyanezen időben Bécsben iparengedély alapján optikai üzlete és műhelye volt. Munkájával szerzett kiváló és alapos tudása sok helyen érvényesült. A látszerészethez nem maradt hűtlen, mert későbbi munkáiban fel-felbukkan ez irányú tudása. A nemzetközi méteregyezmény (1875, Párizs) egyik kidolgozója. A geodézia, mérésügy, és a gyakorlati optika nemzetközileg elismert tudósa volt. A földmértanról írt könyve az alkalmazott optika jelentős műve volt. Megkapta a francia Becsületrend tiszti keresztjét. Halála után a Műegyetem közelében utcát neveztek el róla. Bár hazánkban optikusként nem működött, mégis méltán sorolhatjuk a magyar optikusok sorába. A XlX-ik század második felében folyóiratainkban és napilapjainkban külföldi látszerész cégek is jelentkeznek. így a Vasárnapi Újság 1868. évi 9,- 10,- 11,12. és 13-ik számában olvashatjuk: „A láterő megkímélése és fenntartása gyakran megfelelő szemüvegek által eszközöltetik; éppen úgy ártani lehet a szemnek a szemüvegek vagy lorgnettek téves választása által. Nagy fontossággal jár tehát annak tudása miszerint hol teljesíttetnek pontosan a tisztelt szemorvos urak rendeletei; minél fogva célszerűnek tartják felemlíteni, hogy a szemüvegek választása a szükségelőkre ne bizhassanak. Waldstein S. optikai intézete Bécsben legújabban egy fiókraktárt állított fel Pesten (váczi utcza 9-ik szám alatt). E raktár legmelegebben ajánltatik mind azoknak, kik láterejüket hosszabb ideig fenntartani óhajtják. Ez intézet kitűnő színházi és tábori látcsövei végett máris a legnagyobb részvétnek örvend." Ami a hirdetésben a legjelentősebb hogy „a tisztelt szemorvos urak rendeletei pontosan lesznek teljesítve," tehát nem maga a vevő választja ki a neki legmegfelelőbb szemüveget a boltban. VII. A morva származású Libái Antal és családja a XlX-ik század első felében vándorolt hazánkba. Azóta is működik és fejt ki hasznos munkásságot. A cég sokat hirdetett a fővárosi napi- és hetilapokban. Egy ilyen hirdetés: Libái és